Termékek

AdalékAromaBotBottartóDobozok, ládákCsalikKiegészítő, kellékErnyőEtetőanyagBojliFőtt magvakHaltartó, merítő, csalihálóPelletHorogMűcsaliÓlomOrsóRuházatSzemüvegekSzettTáska, botzsák, száktartóÚszóVersenyládaDVD-k, KönyvekVödör, dézsaZsinórBojlis kellékekFeeder / fenekezős horgászat kellékeiRablóhalas kellékekRakós botos horgászat kellékeiÚszós horgászat kellékei

2013. február 20.Hidegvízi etetőanyagok bemutatása II. – Az aromák viselkedése a hideg vízben

Hozzászólások (4 db)

Legutóbb belekezdtem a hidegvízre ajánlott etetőanyagok tulajdonságainak boncolgatásába, de „okoskodásom” hosszúra sikeredett, és csak az etetőanyag színével kapcsolatos ismereteimet, tapasztalataimat osztottam meg veletek. Az előző írás zárszavát folytatva, a hidegvízi etetőanyagok kiválasztásánál legalább olyan fontos, ha nem fontosabb az etető más tulajdonságainak, például aromázottságának, szemcseméretének és összetételének kérdése.

Hidegvízi etetőanyagok bemutatása II. – Az aromák viselkedése a hideg vízben

 

Csendes délelőttön érkezett az idei első hó, így szabadságomon bent rekedtem a szobában. Horgászni szerettem volna, de az időjárás keresztül húzta számításaimat. Sebaj, remek alkalom nyílt így egy kis kísérletezésre, mellyel első sorban magam kíváncsiságát kívántam kielégíteni.  A tapasztaltakat azonban úgy gondoltam, megosztom veletek.


Az első hó. Még az aromában is meghűl a vér


Szóval a színeket már kitárgyaltam, és úgy gondoltam, az aromákon van a sor. A hidegvízre szánt etetőanyagokhoz jellemzően több aromát adagolnak a gyártók. Mi ennek az oka? Nos, pár sorban egy kis összefoglaló az aromákról.

Pár szóban az aromákról

Mindenki találkozott már a boltok polcain különféle por alakú, és folyékony aromával is. Ökölszabályként a poraromák, mivel az aromahordozó eleve szilárd anyag - általában valamilyen cukorfajta, pl. szőlőcukor -, kevésbé alkalmasak a hideg vízben történő alkalmazásra (meleg vízben viszont robbanásszerűen terjednek). A folyékony aromákban már eleve oldott formában van jelen az aroma, ezért hideg vízben főként ezeket alkalmazzuk.


Aromát, de milyet?


Lényeges kérdés a hordozó anyag, amivel az aromavegyületet bevisszük. Ez alapján megkülönböztethetünk három nagy csoportot: léteznek alkoholos, olajos és a cukor bázisú aromák. Hosszasabb, vagy bonyolult kémiai magyarázatokat mellőzve: ugye mindenki látott már szilvapálinkát? Nem volt rétegződve, nem volt kicsapódás, vagy leülepedés benne. Ergo az alkohol a vízzel jól elegyedik! Egyes aromafélék viszont (pl. vanilia, mandula, stb) vízben nem, csak alkoholban (vagy vizes oldatában) oldódnak. Ezek az alkoholos aromák. Leegyszerűsítve, vízbe érkezés után az alkoholos aromák erőteljes, gyors, de rövid ideig hatásos aromák, hatásukat az etetés közvetlen közelében képesek csak kifejteni. Tart ez addig, amíg az alkohol fel nem hígul a vízben, és elegyedik vele.
Az olajos bázisú aromákról gondolom mindenki sejti, hogy nem oldódnak jól a vízben. Fajsúlyuk a víztől könnyebb, ezért lentről felfelé dolgoznak (apró olajfoltok az etetés tetején). Lassú aromák, és elsősorban íz-hatásuk van, szintén nem tartoznak a messzire ható aromák közzé. Hidegre kifejezetten rosszul reagálnak, ezért itt a továbbiakban nem is foglalkozom velük. A cukor bázisú aromák fő alkotóeleme, - nem meglepő -, valamilyen cukoroldat. Ebben van feloldva az aromavegyület. Vízzel jól elegyedő, gyorsan terjedő, viszonylag intenzív adalékról van szó. Az etetőanyag szemcsébe ivódva hosszan tartó hatást érhetünk el velük. Ne feledkezzünk meg a cukor miatti ragasztó hatásukról!
Persze ezek az aromák az optimális hatás érdekében akár keverhetők is.
 
Hogyan viselkednek gyakorlatban az aromák a hideg vízben?

A víz, illetve az abban oldódó anyagok fizikai, esetenként kémiai tulajdonságai is jelentősen változhatnak az évszaknak megfelelő hőmérséklet függvényében. Ezek a változások már ebben a viszonylag kicsi tartományban (kb. 15-20 Celsius a különbség) is jól érzékelhetőek. Erre egy egyszerű, általános iskolai példát fogok bemutatni: kockacukor oldódása hideg, és meleg vízben.
 

Első körben kinti hideg vizet és benti szobahőmérsékletű vizet raktam ki az ablak két oldalára

Sajnos a kísérlet rövid idő alatt kudarcba fulladt, mivel kinyitottam az ablakot, hogy cukrot  tegyek a kinti üvegbe.... b@sfdhe!... Gyors takarítás után módosítottam a felállást.


A bal oldali befőttesüvegbe szobahőmérsékletű víz, a másikba kinti, olvadt hó került


A „meleg" vízbe helyezett cukor pillanatok alatt oldódásnak indult...


Míg a bal oldali versenyző rövid idő alatt eltűnt, jobb oldalon mintha semmi sem történt volna


Kb. 3-4-szer annyi idő kellett a hidegvízben elhelyezett kockacukornak az olvadáshoz

Ezt eddig is tudtuk, de mi köze van ennek a horgászathoz?- tehetitek fel joggal a kérdést. Az etetőanyaghoz adott aromák - por és folyékony aromák egyaránt - többsége valamilyen cukorbázisú hordozón keresztül van az etetőanyaghoz adagolva, ezért az eltúlzott példa alkalmas az oldódás hőmérséklettől való függésének bemutatásához.
A hideg vízben sokkal lassabban, vagy szélsőséges esetben egyáltalán nem oldódnak az egyes aromák, illetve azok hordozói, így hatásukat nem tudják megfelelően kifejteni. Pedig ilyenkor fokozottan megnő a szerepe az erősebb „bukénak", mivel kiszemeltjeink nem úszkálnak be akkora területet, mint nyáridőben, és egy illatos aromafelhővel felkelthetjük csekélyke érdeklődésüket. Egy nagyon sűrű, zselés állagú arománál ez a különbség még inkább kiütközhet.
Míg nyáron, nagy hőségben pontyozáshoz szinte nem, vagy alig használok aromát, ilyenkor, ebben az időszakban gyakran ajánlom a folyékony aromákat. Érdemes azonban figyelembe venni, hogy az alkoholtartalmú aromák ilyenkor gyorsabban terjednek, mint cukorbázisú társaik (igaz, hamarabb is elillan hatásuk). Az olaj bázisú aromákat pedig hanyagolom...


Télen használjunk több folyékony aromát!
 
Az utóbbi időben a késő őszi, kora tavaszi horgászatok „csodaaromájának" lett kikiáltva a kukorica csíra likőr, azaz CSL. A prospektusok és szakirodalom szerint alkohol tartalma miatt igen jól oldódik hideg vízben. Jellemzően egy kesernyés, édeskés, közepesen sűrű állagú folyadék, mely sötétebbé teszi etetőanyagunkat. Megjegyzem, tapasztalataim szerint elsősorban ponty horgászata során vált be használata, és keszegezés során nem annyira hozta a hozzá fűzött reményeket.   


CSL aromák különféle ízesítésekben


A Maros Mix CSL aromája rendkívül sűrű, tömény aroma


Közel azonos mennyiséget töltöttem a két üvegbe


Jól látható, hogy a langyos vízben jobban szétterül az anyag


A hidegebb vízben a tömény CSL aroma szinte egyben maradt a fenéken, ezért érdemes a CSL aromát vízben feloldva az etetőhöz keverni



A meleg vízben még a kavicsok között is képes lefolyni, így ilyenkor akár töményen a kukoricára, pelletre öntve is használhatjuk


Kavarjuk meg egy kicsit a dolgokat


Felkavarva a CSL a hidegben is  jól felhősít


15 perc múlva a melegebb vízben még jól ködöz, de a hidegben gyorsabban leül 

A próba során megállapítottam, hogy a CSL egy kis keveréses rásegítéssel még hideg vízben is jól oldódik, és csábító felhőt képez. Fajsúlya nehéz, így inkább az aljzaton fejti ki csalogató hatását. Az ilyen típusú aromát nagy hidegben érdemes nem közvetlenül az etetőanyagra, hanem az etetőanyag nedvesítésére szánt vízben elkavarni.

Amennyiben téli célhalaim a keszegek, maradok a jól bevált Maros Mix Dévér Speciál folyékony arománál, mely egy tömény, édes belga brasem típusú aroma. Ezt az aromát sokan elsősorban meleg vizekre ajánlják, de nekem már hidegben is bizonyított. Mivel ez az aroma kissé világos, a piros XXL Ponty folyékony aromát próbáltam inkább a vizes kísérletben, hátha fotogénebbnek bizonyul testvérénél. Fényképezés tekintetében nem, de tapasztalat szempontjából bizony kellemes meglepetés ért a próba során! Fenéken hömpölygő cukorszirupra számítottam, ehelyett...


Balra ismét a meleg víz, jobbra a bepárásodott üveg mögött a hideg


Az aromát beleöntve a hideg víz áttetszősége a teljes vízoszlopban megváltozik


Balra észvesztően nagy különbség nincs a hideg vízhez képest, talán kicsit rózsaszínebb


A puding próbája az evés...Meglepően édes, és aromás!

Az XXL aroma még a hideg vízben is csábító illatot árasztott, megkóstolva erősen megédesítette a vizet, így téli használatát is nyugodt szívvel tudom ajánlani. Szemmel, ízleléssel és szaglással megállapítható módon tulajdonságaiban szinte alig maradt el a meleg vízbe öntött aromától. Ajánlom mindenki figyelmébe!

Nem szabad átsiklanunk azonban még egy fontos tényező, az íz kérdése felett sem. Az etetőanyag kínálatban mindhárom ízvariáció előfordul (sós, semleges, édes). A vélemények ebben a kérdésben is erősen megoszlanak. Van, aki erre, van, aki arra esküszik. Alapigazságként elmondható, hogy az édes, illetve semleges etetőanyaggal nagyon nem lövünk mellé (kivéve talán a törpés vizeket), azonban az erősen sós ízvilágú etetők időnként csodát tehetnek, akár télen is. Igaz, sós etetőknél a betlinek is nagyobb az esélye. Tapasztalataim alapján hideg vízre, ha pontyra is számíthatok, akkor édesebb jellegű, keszegre pörköltösebb, vagy folyóvízen enyhén sós ízű etetőt választanék. És akkor még nem beszéltem a sokak által favorizált halas anyagokról, melyet többen is sikerrel alkalmaznak akár jeges körülmények között is.
 

Nálunk mindig van jelentkező a tesztre 


„Nemkedvenc" halfajom  nem igazán szívleli a sót

Ha összeszedjük az eddig leírtakat - az etető színe számít, de mégsem; használjunk hidegvízi aromát, de a nyári is jó; édes íz a jó, de sós is lehet-, akkor bizony kellőképpen megkavarodhatunk a forgatagban. Bonyolítsuk tovább a dolgot, és vizsgáljuk meg, hogyan viselkedik az etetőanyag különböző szemcseméretnél, illetve eltérő vízhőmérsékleteknél. A következő írásban...


Durva, vagy finom szemcsézet: vajon van különbség?


Írta: Kovács György
Fotók: www.horgaszklub.eu, Kovács György

 


Kapcsolódó anyagok


Hozzászólok



Hozzászólások

2013.10.08. 15:11

Kedves Kovács György! Sok információt nyertem, köszönöm szépen! Ezen a hétvégén lesz az első horgász versenyem, remélem tudom hasznosítani a "tanultakat":)

2013.02.20. 22:38 Matchhorgasz

Kedvelem az ilyen típusú írásokat, sok hasznos információt tartalmaznak. A következő részt pedig különösen várom, mert éppen az a téma az, ami az utóbbi időben engem is nagyon foglalkoztat.

Tényleg tetszik, kíváncsian várom a folytatást.

Üdv.:
Krisztián

2013.02.20. 21:07 Vaskó G.

Remek írás! Köszönjük!:)

2013.02.20. 15:13

Hal!

Nagyon érdekes, megkockáztatom hiánypótló írás, tetszett!

Üdv,T.


Kapcsolódó írások


További írások


Hírarchívum


Lap tetejére
«« Vissza az előző oldalra

Magazin Online TV