Termékek

AdalékAromaBotBottartóDobozok, ládákCsalikKiegészítő, kellékErnyőEtetőanyagBojliFőtt magvakHaltartó, merítő, csalihálóPelletHorogMűcsaliÓlomOrsóRuházatSzemüvegekSzettTáska, botzsák, száktartóÚszóVersenyládaDVD-k, KönyvekVödör, dézsaZsinórBojlis kellékekFeeder / fenekezős horgászat kellékeiRablóhalas kellékekRakós botos horgászat kellékeiÚszós horgászat kellékei

2013. december 26.Az én kis gilisztafarmom

Hozzászólások (12 db)

Kevés olyan téma van, amelyet annyi titok és misztérium övez, mint a gilisztatenyésztést. Sokan beszélnek róla minden tapasztalat nélkül, akinek viszont tapasztalata van a témában, az pedig nem beszél, inkább hallgat, mint a sír.

Az én kis gilisztafarmom

Mikor először eszembe jutott, hogy saját magamnak tenyésszem a gilisztákat, rögtön nyomozni kezdtem a fellelhető szakirodalmak után, azonban próbálkozásom, hogy normális információkat szerezzek be, kudarcba fulladt. Nem mondom, hogy nem találtam semmit a magyar oldalakon, de konkrétumokat, fontos adatokat egyáltalán nem. Immáron egy évvel a hátam mögött gazdagabb vagyok rengeteg olyan tapasztalattal, amelyet szívesen osztok meg most mindenkivel. Az első és legfontosabb dolog, amit minden érdeklődőnek tudomásul kell vennie: A giliszta érző lény, aki nem szeret éhezni! Törődést igényel, mert csak akkor fog szaporodni, ha jól érzi magát.


Rengeteg giliszta egy maréknyi trágyában, szerintem mindenki jól érzi magát

Az első lépések egyike, hogy tisztában legyünk vele, mely faj-fajok jöhetnek számításba. Hazánkban horgászati felhasználás tekintetében négy gilisztafaj ismeretes:
A földigiliszta, iszapgiliszta, dendrobéna és a trágyagiliszta. Ezek közül a két utóbbi az, amely tenyésztésre is alkalmas. E két gilisztafaj tartási körülményei eltérnek egymástól, s mivel nem rendelkeztem túl sok információval a dendrobénával kapcsolatban, így kezdő gilisztásként a trágyagilisztával vágtam bele a történetbe.


Vörös trágyagiliszta (Eiseniafetida)

Sok olyan kérdés volt a kezdet kezdetén, ami rendkívül érdekelt, de sajnos nem kaptam rá választ:Mennyire szapora jószág a giliszta? Mennyi idő alatt nő meg? Mennyi utóddal lehet kalkulálni? Mit eszik? Vagy éppen miért nem eszik? Ezek és ehhez hasonló megválaszolatlan kérdések foglalkoztattak engem. Számos olyan fontos adatok és megválaszolandó kérdések ezek, amiknek tudatában már előrelátóan tudunk-tudnánk tervezni.


Mondjátok!? Ki, kivel, mikor, hol, hányszor?

Tehát: A trágyagiliszta rendkívül szapora jószág, kiváltképp, ha jól érzi magát, tartási körülményei megfelelőek és van is tápláléka rendesen. Azonban, aki saját gilisztával akar horgászni, annak hosszú távra kell berendezkednie! Ugyanis egy giliszta két hónap alatt nő meg teljesen, bár már egy hónaposan ivaréretté válik. S mindezt természetesen megfelelő hőmérséklet mellett. Mi a megfelelő hőmérséklet? Véleményem szerint, míg a föld hőmérséklete 10 Celsius fokos vagy az alatti, addig igen lelassult állapotban van, így nemigen szaporodik. Tehát ha a farmunk, vagy trágyadombunk télen is a szabadban marad, akkor ha nem is fagy meg, de biztosan nem számíthatunk benne erotikus aktivitásra késő ősztől-kora tavaszig. Ami pedig szintén azt jelenti számunkra, hogy az aktív tenyésztési szezon bizony valamivel több, mint fél év. Nyilván, aki olyan szerencsés helyzetben van, hogy fűtött helyen tudja tartani őket, az kivételes hozamra számíthat. Az ivarérett giliszta hetente egy-két úgynevezett gilisztatojást rak, melyekből egy, jó esetben kettő kis giliszta fejlődhet ki. A jó hír még a témában, hogy a giliszta hímnős állat, ami annyit jelent, hogy minden giliszta rak tojást! De a szaporodáshoz legalább két egyed szükséges, ami annyit tesz, hogy hiába rendelkezik mindkét ivarszervvel, saját magát mégsem termékenyítheti meg. Tehát folyamatos szaporodás mellett, év végére egy mini farm is szép számú különböző méretű gilisztákból áll majd. Finoman jelezvén: Év végére!


Mint egy növény magja, úgy néz ki a felső kis csúcsával, pedig ez egy gilisztatojás

Tegyük fel, hogy 200 darab nagyméretű trágyagilisztával vágok bele április elején a tenyésztésbe. A hőmérséklet megfelelő már, tehát csak várnom kell. Leghamarabb egy hónap múlva kelnek ki az első kis cérnák, amelyek körülbelül egy hónap múlva szintén közepes méretű, de már ivarérett példányokká válnak. Ekkorra eltelt két hónap, s ha azt szeretnénk, hogy rengeteg gilisztánk legyen, akkor nem ildomos bántani őket, mivel minél több a törzsállomány, annál több a szaporodvány is! Viszont, ha nem nyúlhatunk bele, akkor elgondolkodtató, hogy minek kínlódunk vele? Pontosan emiatt érdemes a kezdet kezdetén meghatározni, hogy mi is a célunk! Azt szeretnénk, hogy mindig legyen friss gilisztánk csalizni, vagy éppen élversenyzők vagyunk, akik egy évben 5-10 verseny több fordulóján szeretné vágni is a gilisztát literszám. Bizony nem mindegy, mi a célunk. Az előbbit egy ekkora farm bőségesen ellátja, míg utóbbihoz ettől jóval nagyobbra lehet szükségünk. De ami mégis jó hír, hogy innentől kezdve csak matematika az egész.


Egy hónapos


és két hónapos giliszta

Ha már tudjuk, mekkora létszámú farmra is van szükségünk, akkor még várjunk picit és ne szaladjunk egyből azok megvásárlására, hanem készítsük el azok helyét. Pontos méretekkel nem tudok szolgálni, de az biztos, hogy legyen legalább 50 centiméter mély. Erre azért van szükség, mert bármely rossz körülmény esetén a szabadban tartott giliszták le tudnak húzódni ilyen mélységbe is. Ilyen mélységben ugyanis védettek lesznek a kiszáradástól, a nap okozta túlhevüléstől, de még a fagytól is. Persze most gondolhatja az olvasó, hogy egy emberes mínusz esetén akár ettől mélyebben is átfagyhat a talaj! Ez igaz is, azonban azzal is tisztában kell lennünk, hogy a trágya nem fagy meg, mivel abban a bomlási folyamatok eredményeként hő termelődik! Viszont itt el is érkeztünk a következő fontos pontig, miszerint milyen alom kerüljön bele. Az eddig fellelhető írások szisztematikus, rétegről-rétegre kívánták felépíteni a gilisztafarmot. Bizonyára jó ez is, bár nekem az efféle próbálkozásom kudarcba fulladt. Én személy szerint mindenkinek azt az egyszerű tanácsot tudom ajánlani, hogy: A trágyagilisztát nem véletlenül hívják trágyagilisztának! Szegény, szerencsétlen kis féreg abban lakik, ott van a hazája, ott érzi jól magát. Bizonyára szocializálódik más körülményekhez is, vagy ha mégsem, hát elpusztul. Szerintem nem ez a cél, úgyhogy mindenképpen trágyában tartsuk őket. De az sem mindegy, milyen eredetű a trágya. A csirke trágyája rendkívül savas, a sertésé már jobb, de az meg híg, viszont a ló és a tehén hullatéka kiváló erre a célra. Számomra könnyen hozzáférhető a szarvasmarha trágya, így nem volt kérdés, hogy ezt választom. Ha tehetjük mindenképpen érett trágyát válasszunk, mert abban a biológiai folyamatok már kevésbé járnak hőtermeléssel. Egy ilyen folyamat a körülményektől függően akár olyan magas hőmérséklettel is járhat, amiben a gilisztáink egyszerűen megfőnének, ugyanis a gilisztafélék körülbelül 28 Celsius fokot képesek még elviselni.


Minden itt, a trágyadombon kezdődik

Az alom alját viszont úgy alakítsuk ki, hogy ott bárminemű nedvesség tudjon távozni. Nem sok esély van rá, hogy annyi nedvesség jusson bele a farmunkba, hogy belefulladjanak a gilisztáink, de sosem lehet tudni. Tehetünk oda apró lyukú rostaszövetet is, de akár egy zsák is megteszi, ami képes lassan átengedni a nedvességet. Ha már nedvességről beszélek, akkor érdemes szót ejtenem annak rendszeres pótlásáról is. Ha már öntözésre van szükségünk, akkor mindenképpen mértékletességgel tegyük azt. Azt, ha szárazságban szenved a farmunk, első ránézésre láthatjuk, ekkor érdemes pótolni a nedvességet. Véleményem szerint ne erre alapozzunk, hanem a nedvesség megtartására, értem ezalatt azt, hogy a trágyánk nedvességtartalma valószínűleg optimális körüli a lakók számára. Ennek az állapotnak a megtartásához pedig csak egyszerűen le kell takarnunk a felszín ¾-ét, így a nedvesség bent marad, de a levegő is bejut.


Az én farmom egy kiszuperált traktorgumiból áll, melyet zsákokkal takarok le

A giliszták etetése szintén fontos kérdés lehet. A legtöbb olvasható tapasztalat arról szól, hogy minden konyhai hulladékot, kávézaccot, levágott füvet, fűrészport, de még papírőrleményt is adhatunk nekik. Ez bizonyára igaz is, viszont ez egy súlyos problémát hordoz magában.Az élőhely kémhatása jelentősen meghatározza a sikerünket, avagy kudarcunkat. A giliszták nem bírják a savas közeget, nem érzik jól benne magukat, túlzott savasodás esetén el is pusztulnak. Sajnos sokan beleesnek ebbe a hibába. Az etetésre szánt maradékok, mint például a kávézacc erősen savasító hatással bírnak, amit valamely lúgosító hatású anyaggal kompenzálnunk kell, ez lehet például apróra tördelt tojáshéj is. Nyílván nem egyszerű megtippelni, hogy a kémhatás mérlege merre billen, ezért én teljesen másként próbálkoztam a dolgokkal. Konkrét etetéssel nemigen törődtem, inkább időközönként nagy mennyiségű trágyával pótoltam az összeesett almot. Így biztosan nem savasodott el a farmom és néhány naponta sem kellett foglalkoznom velük, elég volt minden hónapban egyszer megejteni a pótlást. Valószínű, hogy legtöbben ezt nem tudják megoldani, vagy legalábbis nehézséget okoz. Korábbi etetési tapasztalataim, melyek konyhai hulladékokról szóltak, erősen negatívak. A növényi részeket egyszerűen rádobtam a farm tetejére és vártam, hogy majd megeszik a giliszták, persze sosem ették meg. Majd sok töprengés után rájöttem, hogy azért nem ették meg, mert túl nagyoka falatok. A giliszta nem olyan, mint egy hernyó, ami kirágja a növényi részeket, inkább azt eszi meg, amit bebír kapni. Ezen nemű elképzelésem alapján leturmixoltam a növényi hulladékot és láss csodát hűlt helye lett a kupacnak. A teória tehát beigazolódott számomra. Ha etetésről beszélünk, mindenképpen aprítsuk fel azt valamilyen módon, mert ha nem tudja megkezdeni, akkor bizony az élelem ott fog elrohadni érintetlenül. Mivel nekem nincs lehetőségem sűrűn, akár naponta nézegetni és etetgetni a farmot, ezért hozok rá havonta friss trágyát. De bevált ez a fajta etetési módszer is, mivel gyorsan szaporodnak a giliszták.


Ha mindent jól csináltunk, akkor pillanatok alatt ennek a sokszorosa is begyűjthető

Honnan tudhatja a kezdő farmer, hogy jó úton jár? Ez bizony fontos kérdés! Bár a válasz egyszerű, mégis kissé körbeírom, hogy érthető és hasznosítható legyen. A gilisztáknakegyszerű, logikus élete és viselkedése van. Ha van élelmük és életterük, tehát jól érzik magukat, akkor szaporodnak is rendesen. Viszont mivel a kis gilisztákat nem nevelgetik, nem járnak velük kézen fogva, csak egy dolgot tesznek a túlélésük és sikeres felnevelgetésük érdekében, az pedig nem más, mint hogy az élelem mellé teszik le tojásukat. Így a kikelő kis cérnák egyből élelemhez jutnak. Ha tehát az élelem mellett százával látunk kis, apró hófehér gilisztákat, akkor bizony hátradőlhetünk, mert mindent jól csináltunk. Nyilván mindenki szeretné tudni, hogy mi van a felszín alatt, ezért időről-időre turkálni fogja az almot, bevallom én is ezt tettem. Ehhez csakis villát használjunk! Ezzel nem tehetünk kárt bennük, nem vágjuk ketté őket. Az elvágott giliszta, ugyanis ha túlélné is, szaporodásra képtelen lenne, tehát figyelnünk kell erre is. Én személy szerint egy kisméretű, egykézzel fogható villát használok turkálni.Pár száz forintért vettem egy nagyáruházban és igen jó szolgálatot tesz.


Az olcsó kis villa talán az egyetlen szerszám, amire szükségünk lehet

Remélem, hogy az olvasók közül sokan kedvet kaptak a saját gilisztafarm létrehozásához és bízom benne, hogy a sikeres tenyésztéshez hozzá tudtam járulni ezzel a pár gondolattal. Utolsó zárszóként pedig csak annyit hogy: A boldog giliszta meghálálja a törődést!


Írta: Kálló Kornél
Fényképezte: Abari Marietta

Kapcsolódó anyagok


Hozzászólok



Hozzászólások

3 oldal, 12 összesen, 1-5 ««  «  1 2 3  »  »»

2017.03.17. 09:12

Kedves Kornél!

Hol szerezted be az induló törzs állományt?

2017.02.12. 15:10

Nagyon érdekes és értékes írás. Örülök, hogy megjelent!
Felhasználhatnám a traktorgumis képet a blogomban? Természetesen utalással és átirányítással erre a cikkre?
Köszönöm a választ,
Éva (Tyúkudvar blog)

2016.11.26. 12:36

Köszönöm,,végre egy értelmes leirás sokat tanultam,én megprobáltam kutyatápot ledarálni kint a kertben tartom trágyával foliával letakarni,jön a hideg nem tudom mi lesz egyenlőre ha megemelem a foliát hatalmas jószágokkal van tele,a kutyatáp szerintem elfogyott és a sütötökpaszir is nem tudom iazán mit adjak nekik,ahova raktam kaját ott tele van arébb nem,,nem zrágya inkább földi giliszták ez is gond árok partján szedtem,,majd tavasszal várom a fejlemény!!

2015.05.18. 18:38

Trágyagilszta tenyésztéssel probálkozom kérdésem hogy tengerimalac ürülékével sikeresen tehetem ezt meg ?

2014.08.28. 07:32

Hello,
Nagyon jó az írásod. Egyszer én láttam egy videót, melyben nagyon egyszerűen beszélt egy emberke: egy vödör , félig föld papírhulladék , giliszták, föld. :) Ebből indultam ki, de persze miket olvastam mellette azokat is hasznosítottam. Én krumplihéjat, meg kávézaccot adok nekik, és nagy örömömre tegnap hogy vettem ki párat egyik felében tele volt tojásokkal. Szó tényleg csak kis törődést igényelnek, de meghálálják. Szerintem mindenki vágjon bele nyugodtan, ja nekem sima földigirnyóim vannak.
Üdv

3 oldal, 12 összesen, 1-5 ««  «  1 2 3  »  »»

Kapcsolódó írások


További írások


Hírarchívum


Lap tetejére
«« Vissza az előző oldalra
Magazin Online TV