Termékek

AdalékAromaBotBottartóDobozok, ládákCsalikKiegészítő, kellékErnyőEtetőanyagBojliFőtt magvakHaltartó, merítő, csalihálóPelletHorogMűcsaliÓlomOrsóRuházatSzemüvegekSzettTáska, botzsák, száktartóÚszóVersenyládaDVD-k, KönyvekVödör, dézsaZsinórBojlis kellékekFeeder / fenekezős horgászat kellékeiRablóhalas kellékekRakós botos horgászat kellékeiÚszós horgászat kellékei

2014. december 01.A kosár, a távolság, a mélység és az etetőanyag összefüggései

Hozzászólások (1 db)

Finomszerelékes feeder technikával többnyire 20-35 méteres távokat és 1-3 m-es mélységeket szoktam meghorgászni. A legtöbb horgászvíz, legyen az tó, holtág, esetleg csatorna, nagyjából ezeket a mélységeket szokta mutatni ebben a parti zónában. Ezeket szoktuk meg és kellően pontos horgászattal, megfelelő etetés mellett, egy jól összehangolt szerelékkel problémamentesek szoktak lenni horgászataink. Ilyen mederviszonyok között az etetés távolságában kiakasztott zsinór megfelelően tudja megszabni dobásaink hosszát és ez garancia arra, hogy minden kosárnyi bejuttatott etetőanyag egy meghatározottan szűk területre, az etetésünk helyére pontosan érkezzen meg. Ez azért olyan fontos, mert minél kisebb területre tudjuk koncentrálni az etetéssel a halakat, annál nagyobb valószínűséggel lesznek folyamatosan kapásaink. Emiatt járok ki a lehetőségek szerint minél gyakrabban horgászni, mert csak a szinte napi gyakorlás segítségével tudok olyan pontosan dobni, hogy a horgászat végeztével elégedetten tehessem le kezemből a felszerelést.

A kosár, a távolság, a mélység és az etetőanyag összefüggései

 

Tapasztalatból tudom, egy-egy, az etetésemtől kissé távolabb eldobott etetőanyag mekkora kárt tud tenni az addigi pontos etetésben. Emiatt sokszor szinte csak a napi rutin kedvéért megyek ki valamelyik közeli vízpartra, akár 1,5-2 órára is és az előkészített kevéske etetőanyag eldobálása után már szedem is a sátorfámat, annak tudatában, hogy ez a nap nem feltétlenül a konkrét halfogásról szólt. Ezek a rendszeres, szinte edzésszerű dobálgatások viszont tudom, hogy a későbbi horgászataim során busásan megtérülnek, a készségszintre fejlesztett pontos dobások révén. Azzal azonban, hogy dobásaink szemre egy pontba csobbannak vizet érve, nem értünk a dolgok végére. Ugyanis nem mindegy az sem, mekkora erővel indítjuk útjára dobásainkat, mekkora a zsinórunk, botunk előfeszítettsége, amikor a kosár a vízbe csobban. Nagyon nem mindegy, hogy végszerelékünk éppen csak elvánszorog a megfelelő távolságig, a kiakasztásig, vagy egy kissé nagyobb lendülettel elengedett dobásnak és a klipszbe rögzített zsinórnak köszönhetően, botot, zsinórt megnyújtva, megfeszítve landol kosarunk a víz felszínén. A bot és a zsinór nyúlásától, megfeszítettségétől függően a végszerelék, azaz az etetőanyaggal töltött kosár, a fent említett dobásbeli különbségek miatt, még ezen a viszonylag rövid távokon belül is, fenékre érkezve akár több méteres eltéréseket eredményezhet. Azzal is tisztában kell lennünk, hogy szerelékünk kosara nem a csobbanás helyén függőlegesen süllyedve fog feneket érni. Attól botunk, zsinórunk előfeszítettsége miatt, hozzánk közelebb fog lesüllyedni. Ezt azért is érdemes figyelembe venni, mert ha a kosár tartalmának egésze, vagy jó része a vízbe csobbanáskor esetleg kioldódik, az így önállósultan fenékre süllyedő etetőanyag mennyiség biztos, hogy a fenékre érkező csalizott horgunktól kissé távolabb fejti ki hatását.


Nem mindegy az sem, mekkora erővel indítjuk útjára dobásainkat

Amennyiben ehhez még azt is hozzátesszük, hogy feeder kosarunk a súlya miatt lényegesen gyorsabban ér fenékre, gyorsabban süllyed, mint szerelékünk botspicc és kosár közötti zsinórszakasza, ez még tovább csökkenti azt a távolságot, amit a kosár csobbanásakor szemmel érzékelünk. Nagyjából ezek a dolgok okozzák azt is, hogy a kosár fenékre érkezése után zsinórunk meglazul és az orsó karjának néhány tekerésével tudjuk megfeszíteni zsinórunkat annyira, hogy a spicc enyhén behajoljon, zsinórunk kissé megfeszüljön, hogy a kapó hal mozdulatait a botunk spicce számunkra láthatóan közvetítse.
Az eddigiek általánosságban jellemzőek a hosszú előkés, finom feeder technikával történő horgászatra. Ezek a sajátosságok még fokozottabban jelentkeznek, ha olyan vizek partjára látogatunk el, ahol a meghorgászandó víz jelentősen mélyebb a megszokottnál. Minél rövidebb távra, minél mélyebb vizet horgászunk meg, a fent említettekkel annál inkább számolnunk kell. Ismert, de különösen a számomra ismeretlen horgászhelyeken ezért tulajdonítok nagy jelentőséget a mederviszonyok feltérképezésének.


Szerelékünk kosara nem a csobbanás helyén függőlegesen süllyedve fog feneket érni

Ezt többnyire egy, a kosaram helyére felakasztott mérősúly segítségével szoktam elvégezni. A mérősúly süllyedésének idejéből a mélységre, az aljzaton lassan végighúzott nehezék döccenéseiből, elnehezüléséből a meder alakulatairól, törésekről kaphatunk fontos, akár a horgászatunk eredményességét alapjaiban befolyásoló információkat. Ugyanígy szerezhetünk ismereteket a mederfenék lágyságáról, iszaposságáról, illetve megtalálhatjuk a meder keményre, kopogósra kifürdött területeit is. Egyik jellemző példaként a völgyzáró gáttal felduzzasztott vizű, patakmederre épített tavakat említeném meg. Az ilyen jellegű vizeken az eredeti patakmeder, illetve a meder felső, kopogós, kemény, sokszor kagylótelepekkel borított válla a legjobb terület a halfogásra.


Ha az a cél, hogy az etetőanyag csak a fenéken bontson, főleg nagyobb vízmélység esetén érdemesebb zárt, műanyag, vagy nagyon apró lyukú kosarat feltenni a szerelék kosárrögzítőjébe
 

Vízközti horgászathoz a nagyobb lyukbőségű kosarak, enyhén megnyomott kosártartalommal működnek céljainknak megfelelően.

Legutóbb a Pécshez közeli Olasziban tapasztalhattam meg ezt. A reggeli sima víztükörnél még szépen látható is volt az a vonal, ahol az eredeti patakmeder húzódott a tó közepén. Ezt az ebben a vonalban tapasztalható gyakori forgások, ugrások és a halak durkálása miatt felgyöngyöző tipikus buborék csokrok szépen mutatták számomra. Mérősúllyal rámérve erre a területre, bár a patakmeder már jól feltöltődött, simán ki lehetett tapogatni egy nagyjából fél méteres törést, ami a patakmeder felső válla volt. Ezen az ideális területen horgászva szép kárászokat és pontyokat tudtam zsákmányolni a közel öt méteres vízben, a fenéken felkínált csalijaimmal. Később, a déli órákban a halak ugyan a fenékről elemelkedtek, de ekkor is ezen a vonalon tudtam folytatni a halfogást azzal a különbséggel, hogy szereléket cserélve, jó 1,7 m-es előkével, lassan süllyedő csalival, vízközt próbáltam kapásra bírni az ekkor már a fenéken szinte egyáltalán nem kapó kárászokat és pontyokat.  A próbálkozást siker koronázta. Ez a vízközti horgászat ráadásul néhány szép amurt is tartogatott számomra. Amíg fenéken horgászva érdemes volt hosszabb ideig várnia kapásokra, addig a vízközti kapásokra csak addig számíthattam, amíg a csalim lassan süllyedve fenékre nem ért. Ha addig nem volt kapás, azonnal kitekertem a felszerelést és kosarat újratöltve, a horgot friss csalival megtűzve már repült is a következő dobás, a lehető legpontosabban az előző dobás helyére.


Az élő csalival töményen ellátott etetőanyagot a kosár közepébe teszem, a kosár két végét pedig lezárom élő csali nélküli tiszta etetőanyaggal. Ezzel azt lehet elérni, hogy a vízközt süllyedő kosárról csak tiszta etetőanyag szemcsék mosódjanak le és a kosár értékesebb, élő csaliban gazdag része teljes egészében a kosárral együtt érjen a vízfenékre, ezzel is még koncentráltabb etetést létrehozva.


A kosárba nyomás mértékével tudjuk szabályozni etetőanyagunk oldódását

Amennyiben a fenéken számíthatunk kapásra, azt kell megoldani lehetőség szerint, hogy a kosár tartalma csak a fenéken oldódjon ki, ha vízközt akarjuk megtartani az etetésre összegyűlt halakat, ebben az esetben viszont a kosár tartalmának már vízbeérés után oldódnia kell. Lehetőleg a fenékre érkező kosárnak már teljesen ki kell ürülnie. Ezt szabályozhatjuk azzal, hogy mennyire nyomjuk meg dobás előtt a kosár tartalmát. Ha az a cél, hogy az etetőanyag csak a fenéken bontson, főleg nagyobb vízmélység esetén érdemesebb zárt, műanyag, vagy nagyon apró lyukú kosarat feltenni a szerelék kosárrögzítőjébe. Vízközti horgászathoz pedig a nagyobb lyukbőségű kosarak, enyhén megnyomott kosártartalommal működnek céljainknak megfelelően. Abban is lehet nagyobb vízmélység esetén gondolkodni, hogy kétféle keveréket alkalmazunk. Ezt főleg élő csalival, csontival, bábbal, szúnyoglárvával etetve lehet alkalmazni. Az élő csalival töményen ellátott etetőanyagot a kosár közepébe teszem, a kosár két végét pedig lezárom élő csali nélküli tiszta etetőanyaggal. Ezzel azt lehet elérni, hogy a vízközt süllyedő kosárról csak tiszta etetőanyag szemcsék mosódjanak le és a kosár értékesebb, élő csaliban gazdag része teljes egészében a kosárral együtt érjen a vízfenékre, ezzel is még koncentráltabb etetést létrehozva. Ennek elérésében még segíthet egy kissé erősebben megnyomott kosártartalom és a vízmélységnek megfelelő tömegű feederkosár. Az erősebben megnyomott etetőanyag viszont azt a veszélyt rejti magában, főleg olyan horgászatokon, ahol gyakoriak a kapások, hogy a kapás kialakulásáig nincs ideje kioldódni a kosár tartalmának. Ez azért jelenthet problémát, mert a bedobás után, szinte azonnal kialakuló kapásoknak bevágva, nagy eséllyel elrántjuk a bevágással kosarunk tartalmának jó részét is. Ezzel, bár kevésbé érzékelhető számunkra, mint egy pontatlan dobás, de ugyanúgy széthúzhatjuk vele az etetésen addig koncentráltan összeállított halcsapatot és ennek következtében a kapások számának csökkenése jelzi számunkra az ilyen jellegű hibánkat. Amennyiben figyelünk rá, az jól érzékelhető, hogy szerelékünk kosara kiürült-e a kosár megemelésekor, kivételekor. A tartalmától megszabadult kosár sokkal könnyebben csévélhető ki a vízből, míg ha az etetőanyag benne marad, sokkal jobban kapaszkodik a vízbe. Néha azt is lehet tapasztalni horgászat közben, hogy a fenékről történő elemelés, vagy néhány tekerés után könnyül fel a szerelék. Ilyenkor a vízből kiemelt kosarunk bár üres, tartalmát mégis az etetéstől esetleg több méteren terítette szét.


Egy ötletes  megoldás szemes bejuttatásához Bodnár Sanyitól

A mélyebb vizeken történő horgászatok egy speciális esete az, amikor ezt viszonylag rövid, 10-20 méteres távon igyekszik az ember jól megvalósítani. Ebben az esetben is a mélységből kifolyólag nagy tömegű, 25-40g-os kosár szükségeltetik. Olyan állagú és tapadású etető anyagra van szükségünk, ami a dobást és a fenékre süllyedést a kosárban maradva jól kibírja, de a fenékre érkezve azonnal és intenzíven kezd el dolgozni. Ilyen esetben is fontos viszont az, hogy egy gyors kapás esetén is azonnal ürüljön kosarunk és tartalma az etetésen fejtse ki csalogató hatását. Érdekességkén említeném meg azt az apró kis trükköt, amivel erre a fajta horgászatra alkalmassá tehetünk egy feeder kosarat. Mint fentebb említettem, ilyen esetekben jó célt szolgálhatnak a tejesen zárt, vagy csak néhány lyukkal ellátott falú műanyag feeder kosarak. Az egyébként minden paraméterében megfelelő, de nagy szemű hálóból készült kosaraimat úgy tudtam zárt falúvá alakítani, hogy villamossági szaküzletekben kapható, megfelelő méretű, műanyag zsugorcsövet melegítettem azokra. Így tudtam elérni, hogy a dobás és a fenékre süllyedés közben megtartsák tartalmukat, de a megfelelő állagú felhasznált etetőanyagnak köszönhetően a fenéken azonnal ki is ürüljenek. Az így átalakított kis kedvencek már ezek között a körülmények között is tudták a dolgukat, de a zsugorcső eltávolításával eredeti funkciójukba egy pillanat alatt visszaállíthatók.
Mostanában igyekszem lehetőség szerint sokat feederezni 4 méter körüli, vagy attól mélyebb vizeken. Ezt itthon Szegeden a medencés kikötő és a Tisza lassúbb vizű, mélyebb kövezései jelentik.
Remélem, ezek a tapasztalatok majd segítenek az írországi feeder VB pálya rejtelmeinek megfejtésében is. Ezeket a sorokat még a júliusi indulás előtt írtam, bízom benne, hazaérve még több hasznos tapasztalatról és eredményes részvételről számolhatok majd be az érdeklődőknek.

Erdei Attila

 

 


Kapcsolódó anyagok


Hozzászólok



Hozzászólások

2014.12.04. 00:07

Nagyszeru celratoro cikk, mester a rovid gubancgaokrol amit a kepenlatunk irj egypar mondatot! Pl hogyan keszited?


Kapcsolódó írások


További írások


Hírarchívum


Lap tetejére
«« Vissza az előző oldalra
Magazin Online TV