2009. december 21.Tisza-tavi Staféta X. vezércikk

A turizmus, ezen belül is a Tisza-tavi turizmus a mindennapjaim szerves részévé vált. Jelenleg két igazán fontos terület foglalkoztat, természetesen a családomon és barátaimon kívül.
Az egyik a Tisza-tavi Sporthorgász Kht., a másik a a Kormorán kikötő. Bár Nyíregyházán születtem, immár több mint 26 éve élek ezen a csodálatos vidéken.
Kezdetben a Magyar Országos Horgász Szövetség helyi kirendeltségének vezetője voltam, majd később vállalkozóként egy kis kikötőt kezdtünk üzemeltetni és kiépíteni.

A Tisza-tavi turizmus tulajdonképpen a horgászattal kezdődött, és még mindig jelentős, meghatározó részét képezhetné. Ezért jött az a gondolat, hogy próbáljuk meg a rossz helyzetbe került Tisza-tavi horgászat sorsát a kezünkbe venni, és valamilyen módon helyrehozni.

Így alakult meg a Tisza-tavi Sporthorgász Halászati, Természetvédelmi és Környezetvédelmi Kht., ami a helyi és megyei önkormányzatokból áll. Úgy gondolom, hogy a négy megyén átívelő kezdeményezés mindenképpen figyelemre méltó és példa értékű.
Az alapgondolat a ma oly gyakran hangoztatott szubszidiaritás elve volt, amely szerint a döntéseket és a végrehajtást arra a területi szintre kell helyezni, amely a legnagyobb átlátással és kompetenciával rendelkezik a feladat megvalósításához, természetes kapcsolatok fűzik a helyi szervezetekhez és hatóságokhoz, és a helyi társadalom kontrollja folyamatos.

Röviden, az a fontos, hogy a Tisza-tavat érintő kérdésekben elsősorban az itt élők döntsenek, hogy térségi összefogással próbáljuk meg felemelni és jobb pozícióba hozni a régiót, illetve a helyi lakosokat.
Valamikor a régi időkben a 19-20. században bérelni lehetett a természetes vizeket.
Ha valaki jó gazdának bizonyult, akkor néhány év elteltével meghosszabbították a szerződését és tovább bérelhette az adott területet.

Ez a folyamat később megszakadt és csak hosszú idő után nyílt újra lehetőség a vizek bérlésére. Így került sor arra, hogy a korábban az országos horgász szövetség (MOHOSZ) kezelésében lévő Tisza-tavi halászati jogot a Tisza-tavi Sporthorgász Kht. megpályázhatta, és a szakmai zsűri ajánlása alapján elnyerhette.
Tehát jelenleg aláírt haszonbérleti szerződéssel rendelkezünk a Tisza-tó egész területére.

Tisza-to.hu: Milyen jogokkal és kötelezettségekkel jár ez?

Hegedűs Gábor: A kérdésre is válaszolva, röviden azt mondhatom, egy egyébként nagyon szép és összetett feladat valóban jogokkal és kötelezettségekkel is jár.
A mindenkori halászati hasznosítónak kötelessége, hogy halasítson, halat őrizzen és olyan halgazdálkodási beavatkozásokat végezzen, amelyek elősegítik a minél magasabb természetes halszaporulatot.

Én még a kötelességekhez sorolnám a ma már nélkülözhetetlen marketing munkát is. Joga van engedélyek kibocsátására, melyekért díjakat szedhet be.
Az ebből származó közvetlen árbevételen túl rendkívüli jelentősége van a horgászat multiplikátor hatásának is, ami további bevételekhez juttatja a régiót.
A korábbi hasznosító a Magyar Országos Horgász Szövetség hasznosítási joga 2000. december 31-én megszűnt. Az új hasznosító személyét pályázati úton kellett kiválasztani.

A pályázatunk benyújtása előtt bejelentettük, hogy a kiírásban szereplő MOHOSZ kártérítési igény megalapozatlan és túlzó. A pályázatunkat ennek ismeretében bírálta el az a bizottság, amiben a MOHOSZ is képviseltette magát.
A pályázatot megnyertük és 2002. május 6-án 15 évre szóló haszonbérleti szerződést kötöttünk mint Tisza-tavi Sporthorgász Kht. az FVM-mel.

Az új haszonbérlő haszonbérleti szerződése akkor fog életbe lépni, amikor a kártalanítás megtörtént a volt haszonbérlő felé. Jelenleg mi, a Sporthorgász Kht. furcsa módon éppen az FVM kérésének eleget téve az FVM-et és a MOHOSZ-t pereljük, hogy állapítsák meg a kártalanítás tényleges összegét.

Természetesen nem a MOHOSZ által kitalált teljesen irreális több százmillió forintra gondolunk, hanem egy reális összegre.
A törvény szerint kártalanítás jár a korábbi hasznosítónak az okszerű halgazdálkodás során felmerült és meg nem térült költségekért.
A MOHOSZ 1974-ben kitűnő állapotban lévő területet kapott, és az évek során a beszedett díjak visszaforgatásán kívül semmiféle beruházás vagy fejlesztés nem történt, ami okot adhatna erre a hatalmas és irreális kártalanítási összegre.

Tisza-to.hu: Ha jól tudom a közelmúltban volt egy tárgyalás a témával kapcsolatban...

Hegedűs Gábor: Igen, a tárgyalás központi kérdése az, hogy mennyi legyen a fizetendő kártalanítás összege. A témában jártas szakemberek egybehangzó véleménye szerint a fent felsorolt indokok miatt a MOHOSZ kártalanítási igénye teljesen megalapozatlan.

Tisza-to.hu: Jelen pillanatban ki gyakorolja a hasznosítói jogokat?

Hegedűs Gábor: Egészen addig, amíg döntés nem születik, sajnos a korábbi haszonbérlő, vagyis a MOHOSZ gyakorolja a hasznosítási jogokat.
A halászati törvény is főként a már hasznosítói jogokat gyakorlókat támogatja és védi, így meglehetősen nehéz új hasznosítóknak a régiek helyébe lépni.
Ez azért szomorú, mivel így nem igazán érvényesülhetnek azok a valamikor megfogalmazott nemes elvek, melyek szerint, ha a gazda nem gondos és nem bánik jól a rá bízott értékekkel, akkor le lehet és le is kell váltani.

Tisza-to.hu: Véleménye szerint mikorra rendeződik megnyugtatóan ez az áldatlan helyzet?

Hegedűs Gábor: Úgy gondolom, hogy előbb utóbb az időhúzás eszköztára kimerül és változásnak kell történnie.
Továbbá nekünk is át kell gondolnunk, hogy a jövőben talán célravezetőbb lenne határozottabban kiállni az ügy érdekében azokon a fórumokon, ahol erre lehetőség adódik, legyen az a média, a bíróság vagy éppen a Tisza-tavi Staféta.

Sajnos nem igazán tudom megjósolni, hogy mikorra fog megnyugtatóan megoldódni a probléma. Bízom benne, hogy rövidesen pontot tehetünk az ügy végére, és helyére kerülhet a Tisza-tavi halgazdálkodás kérdése.
Annál is inkább fontos ez, mivel a váltással létrejöhetne egy sokkal egészségesebb szervezeti felépítés, ami hatékonyabb és tisztességesebb működést eredményezhetne.

Óriási ellentmondás, hogy a MOHOSZ-nak nincs külső, független ellenőrző szerve, ami adott esetben befolyásolhatná az egyes területek működését.
A rendszer úgy lett kitalálva, hogy önmagát ellenőrzi, ami természetesen számunkra és valamennyi érintett számára teljesen elfogadhatatlan, hiszen a MOHOSZ a horgász vagy a horgászat érdekét védi mint érdekvédelmi szervezet, a gazdálkodást folytató MOHOSZ-szal szemben.

Az új, általunk elképzelt rendszerben a területen működő horgászegyesületek alkotta horgászszövetségnek ellenőrzési lehetősége lenne a Tisza-tavi Sporthorgász Kht. felett, ami nyilvánvalóan egy sokkal tisztességesebb és korrektebb működést eredményezne.
A MOHOSZ rugalmatlan és inkorrekt politikájának köszönhetően az elmúlt években többször veszélybe került a Tisza-tavi horgászat, illetve sajnos folyamatosan veszélyben van.

Volt olyan alkalom, amikor a helyi egyesületek és jómagam is kénytelenek voltunk engedni a MOHOSZ „kérésének", amit jobb helyeken egyszerűen zsarolásnak hívnak, és belementünk bizonyos a MOHOSZ érdekében álló változtatásokba azért, hogy a helyi horgásztársadalom nehogy még rosszabb helyzetbe kerüljön.
Azt kell látni, hogy a jelenlegi halgazdálkodás nem megfelelő, hiszen a halállomány siralmas állapotban van. Ebből következik, hogy sorra maradnak el a horgászok.

Itt most kifejezetten az átlag horgászokra gondolok, átlagos tudással és felszereléssel, hiszen ők azok, akik igazán számítanak turisztikai szempontból.
Sajnos, ha hal nélkül, rossz élményekkel távoznak tőlünk, akkor ez a horgászturizmus drasztikus csökkenéséhez fog nagyon rövid időn belül vezetni, amit semmiképpen nem szabad engednünk.

Külön meg szeretném említeni Dr. Harka Ákos színvonalas és áldozatkész munkáját, aki eddig is nagyon sokat segített, több fenti anomáliára is felhívta a figyelmet, és bízom benne, hogy a segítségével rövid időn belül sikerül elérni céljainkat. Jelenleg a kht. minimális költségekkel „takarékon" működik és ugrásra készen várja, hogy bele vethesse magát a már olyannyira szükséges munkába.

Tisza-to.hu: Addig talán több ideje jut saját vállalkozására, a Kormorán kikötőre.

Hegedűs Gábor: Igen, mint azt már említettem a másik szívügyem ez a csodálatos kis kikötő, amiről nem igazán tudok elfogulatlanul beszélni.
Megpróbáltunk egy természetközeli, emberléptékű és mégis modern és használható kikötőt létre hozni, ahol a hangsúlyt nem a mennyiségi, hanem sokkal inkább a minőségi turizmusra fektetjük.

Tisza-to.hu: Miben látja a Tisza-tavi turizmust megalapozó horgászturizmus jelenlegi ellentmondásainak a feloldását, problémáinak megoldását?

Hegedűs Gábor: A Tisza-tavi turizmus kapcsán ismét vissza kell, hogy térjek a halhoz.
Valamikor a kezdetekkor a turizmus alapját a Tisza-tónál a horgászturizmus jelentette és abból fejlődött ki a mai formája. Véleményem szerint mindenképpen vissza kellene állítani a horgászturizmus valamikori rangját, ami meggyőződésem szerint az egész régió hasznára válna.

Vízparti üdülőhelyeken mindig sarkalatos kérdés a szezonalitás mérséklése.
A horgászidény egy szerencsés évben 12 hónapig tart, de rosszabb évben is eltarthat 9 hónapig, ami még mindig figyelemreméltó az egyébként elérhető 2-3 hónaphoz képest. A másik fontos dolog a területi lefedettség okozta környezetterhelés.

A horgászat viszonylag nagy tömegeket mozgat meg, azonban szerencsés módon nem koncentrálja őket egy helyre.
Ez viszonylagos könnyebbséget jelent a környezet számára, hiszen egy adott helyen egy időben nincs jelen nagy tömeg, amely károkat okozhatna a természetben.
Ami pedig a minőséget illeti, a horgászturizmus is válhat minőségi turizmussá.

Manapság rendkívül gyakran hangoztatják a fenntartható fejlődést és a környezet terhelhetőségének figyelembe vételét, mindez a Tisza-tóra fokozottan igaz.
Azt kell látnunk, hogy a Tisza-tónak a legfőbb értéke és talán az egyetlen igazi turisztikai vonzerőt jelentő értéke az maga a tó, az érintetlen természet.

Ha ezt leromboljuk és a gyors haszonszerzés érdekében feláldozzuk, rövid időn belül a tó és a rá épülő turisztikai vállalkozások is tönkre fognak menni.
A tó ökorendszere rendkívül kényes és érzékeny, éppen ezért úgy gondolom, hogy tudatos és folyamatos szabályozásra, beavatkozásra van szükség ahhoz, hogy mind a természeti értékeket, mind a régió számára rendkívüli jelentőséggel bíró turizmust fenn tudjuk tartani anélkül, hogy egymás rovására mennének.

Véleményem szerint óriási szükség lenne egy Tisza-tó törvényre.
Addig is azonban amíg ez a törvény nem születik meg, fontos, hogy minden lépésünk előtt önkontrollt tanúsítsunk és kérdezzük meg a természetet, hogy vajon szabad-e ezt vagy azt megtennünk.
Nem okozunk-e károkat bizonyos meggondolatlan és átgondolatlan a lépésekkel.

Tisza-to.hu: Személyes kötődése a régióhoz?

Hegedűs Gábor: Mint ahogy már említettem nyíregyházi születésű vagyok.
Az agráregyetem elvégzése után Budapesten kezdtem dolgozni, és ott alapítottam családot. Közben már az országos horgász szövetségnél dolgoztam, és így egyre több időt töltöttem ezen a vidéken. '93-ban kezdtük saját vállalkozásunkat.
Sok nehézség és munka árán, részben pályázati úton kezdhettük meg a működést.
Most már szinte folyamatosan itt vagyunk és minden időnket itt töltjük. Szeretnénk minél jobb eredményeket elérni és minél szebbé és jobbá fejlődni.
Bízom benne, hogy talán egy szép napon majd a gyerekek vagy az unokák folytatják azt, amit mi a feleségemmel elkezdtünk.

Forrás: Tisza-tó.hu