2009. december 27.MOHOSZ álláspontja

Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter aláírásával közlemény jelent meg az FVM honlapján, a forrás megjelöléseként az FVM Jogi Főosztály került feltüntetésre.
A közlemény kifejti, hogy "a Magyar Állam nevében a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter jogosult a halászati jog gyakorlásával kapcsolatban jognyilatkozatot tenni, illetve annak hasznosításáról dönteni".

Ezt a döntési jogkört, melyet a 1997. évi XLI. halászatról és horgászatról szóló törvény értelmében kapott a miniszter, a MOHOSZ részéről nem is vitatjuk.
Vitatjuk viszont a Tisza-tóval kapcsolatosan kialakult helyzetben az FVM nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy 2010. január 1-én ki van birtokban a Tisza - tavon és ki adhatja ki jogosan a horgász területi engedélyeket.

A tények:

A minisztérium a Tisza-tó halászati haszonbérletére kiírt pályázat alapján 2002-ben 15 éves haszonbérleti szerződést kötött a Tisza-tavi Sporthorgász Kht-val (jogutódja: kft.) és egyben kezdeményezte a halászati hatóságánál a haszonbérleti jogosultság bejegyzését.

Ez 2002-ben megtörtént és a bejegyzés alapján a 2002. évi FVM - Kht. közötti szerződés volt mely kimondja a 3. pontban a következőket:
"A haszonbérlő vállalja, hogy a Hhtv. 14.§ (3) bekezdésének megfelelően a Magyar Országos Horgász Szövetségnek megtéríti az általa létesített, el nem vihető halászati berendezéseknek, létesítményeknek - ideértve a telepítési költségek meg nem térült részét is -, valamint az okszerű gazdálkodás mértékéig hasznos beruházásoknak a szerződés megszűnéskori tényleges értékét.

A jelen haszonbérleti szerződés 15 éves időtartamra szól és azon a napon lép hatályba, amikor a haszonbérbeadó, haszonbérlő és a Magyar Országos Horgász Szövetség a fentiek szerinti kártalanításról szóló megállapodást meg nem köti. "

A kht. (ma kft.) azért nem tudott birtokba kerülni a mai napig, mivel ennek a szerződésben rögzített feltételnek nem tett eleget.

Márpedig a halászatról és horgászatról szóló törvény 14.§ (3) bekezdése - mellyel szembeni alkotmánybírósági beadványt az Alkotmánybíróság elutasította - kimondja:
"a haszonbérlő mindaddig birtokban marad, amíg a haszonbérbe adó (értsd a Magyar Állam és nevében az FVM) az elszámolási kötelezettségének eleget nem tesz".
Ilyen elszámolásra, pedig a mai napig nem került sor. Ezért van és marad a törvény hatálya szerint birtokban a Magyar Országos Horgász Szövetség.

Az FVM a miniszteri közleményben a 460/E/2000. számú 2008-ban született Alkotmánybírósági határozat indoklására (mely nem törvény) hivatkozva próbálkozik birtokba helyezni a kft-t (volt kht.)

Az Alkotmánybíróság 2008. június 16-án a 460/E/2000. határozatában kimondta: "1. az Alkotmánybíróság a halászatról és horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény 14.§ (3) bekezdésének második mondata alkotmány ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja. 2. az Alkotmánybíróság a halászatról és horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény 14.§ (3) bekezdésével összefüggésben benyújtott mulasztásában megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványt elutasítja.

A MOHOSZ által felkért nagytekintélyű alkotmányjogász szakértő véleményében a következőket írja az üggyel kapcsolatban:

"Kénytelen vagyok leszögezni: az FVM Jogi Főosztályának nincs fogalma az alkotmánybírósági határozatok kötelező érvényének határairól, abban a téveszmében szenved, hogy minden szó, amelyet a testület leír, szentírásnak számít.

Ezzel kapcsolatban a következőkre kívánok rámutatni:

1. Az Alkotmánybíróság precedensbíróság. Ez annyit jelent, hogy a testület - mint a kőműves a falat - határozatról határozatra építi fel a precedensjogát, ide értve a saját szerepfelfogására és hatáskörének korlátaira vonatkozó döntéseit is.
Mivel az Alkotmánybíróság mögött kerek húsz éves tevékenység áll, ha valaki nem ismeri az Alkotmánybíróságnak 1990. január 1. napja óta hozott döntéseit, az jobb, ha meg sem próbálkozik azzal, hogy egyetlen, önkényesen kiragadott szövegrészből vonjon le messzemenő következtetéseket.

2. Az Alkotmánybíróság már 1991-ben egyértelműen meghatározta hatáskörének korlátait. Az 57/1991. (XI.8.) AB határozat kimondta:
,,Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1.§ g) pontja értelmében az Alkotmánybíróságnak csak az Alkotmány rendelkezései tekintetében van értelmezési hatásköre.

Önálló törvényértelmezési hatáskör hiányában tehát az alkotmányossági vizsgálat nem irányulhat önmagában a normaszöveg lehetséges különböző értelmének és tartalmának a megállapítására, hanem azt az Alkotmánybíróság csak a hatáskörébe tartozó kérdés vizsgálatával összefüggésben végezheti el." (ABH 1991.276.)

,,Az Alkotmánybíróságnak az ABtv. szerint a bírói, jogalkalmazási gyakorlat alkotmányosságának a vizsgálatára nincs hatásköre" , "Mivel a jogalkalmazási gyakorlat erre vonatkozó hatáskör hiányában nem lehet tárgya az Alkotmánybíróság alkotmányossági eljárásának, tartalmilag az Alkotmánybíróságnak a normaszöveget abban az értelemben kell vizsgálnia, amilyen értelmet annak az egységes jogalkalmazási gyakorlat tulajdonít.'' (ABH 1991.277.)

Ezt megerősítette a 38/1993. (VI.11.) AB határozat annak kimondásával, hogy "A törvényhozó által nyitva hagyott kérdéseket a joggyakorlat válaszolja meg: értelmezésével a hézagokat kitölti.
Az Alkotmánybíróságnak nem feladata, hogy akár a jogalkotó, akár a jogalkalmazó helyébe lépve a törvény által nyitva hagyott kérdéseket eldöntse vagy a hiányokat pótolja.'' (ABH 1993.266.)

"Az Alkotmánybíróság az Alkotmány 32/A. § (1) bekezdése szerint jogszabályok alkotmányosságát vizsgálja felül, ennek során az alkotmányosság kérdésében mindenkire irányadóan foglal állást." , " Az Alkotmánybíróság elutasító határozatának is kötelező ereje van a határozatban elbírált kérdés tekintetében. Hasonlóképpen kötelező a vizsgált norma alkotmányos értelmének tartományát az alkotmányos követelményekkel megállapító határozat.'' (ABH 1993.268.)

Nos, a 460/E/2000. AB határozatban az elbírált kérdés az volt, hogy az 1997. évi XLI. törvény 14. § (3) bekezdése alkotmányellenes-e vagy sem.
Ebben a kérdésben az Alkotmánybíróság elutasító határozatot hozott, alkotmányos értelmezési tartományt pedig nem határozott meg. Ez az Alkotmánybíróság erga omnes (t.i. mindenekre érvényes) hatályú döntése az adott ügyben, nem pedig más.

3. Ami pedig a jogalkalmazási gyakorlatot illeti, létezik ilyen. A Fővárosi Ítélőtábla 7. Pf. 20.486/2007/3. számú ítéletében kimondta: ,,A Hhtv. 14. §-ának (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni, ha a korábbi hasznosító birtokban maradása a felek közötti elszámolással összefüggő" A hivatkozott jogszabályi rendelkezésekből kitűnően "a felperes (t.i. a MOHOSZ) igényeinek kielégítéséig birtokban maradhat, a korábbi helyzet változatlanul fennállhat."

Nos, pontosan ez a rendelkezés az, amelyre nézve az Alkotmánybíróság a 38/1993. (VI. 11.) AB határozatában kategorikusan kimondta hatáskörének hiányát."

Tehát a Hhtv. 14 § (3) bekezdés hatályban van és ennek alapján a MOHOSZ jogfolytonosan birtokban van a halászati (horgászati) hasznosítást illetően a Tisza-tavon.

Az illetékes Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, mint elsőfokú halászati hatóság és Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ, mint másodfokú halászati hatóság a mai napig nem hozott olyan határozatot vagy végzést mely a MOHOSZ-t, mint halászati hasznosítót törölte volna nyilvántartásából és a Sporthorgász Nonprofit Kft-t bejegyezte volna 2010. január 1-vel hasznosítónak egy új szerződés szerint.

Márpedig erre a határozat meghozatalára nem a minisztériumnak, hanem a hatóságnak van jogköre. Feltehető a kérdés: erre vajon miért nem került eddig sor. Azért mert egy ilyen döntés bírósági úton megtámadható és a döntést ekkor a független magyar bíróság mondja ki.

Mindezek alapján teljesen természetes, hogy a Tisza-tó jogszerű hasznosítójának a MOHOSZ tekinti magát, a halászati hatóság által jóváhagyott, hatályos halgazdálkodási tervvel rendelkezik, mely alapján minden hasznosítási jogosultságával, így a területi engedély kiadási jogával is élhet.
Miközben természetesen teljesíti a halgazdálkodási tervben előírt kötelezettségeit.

Mindaddig, amíg egy jogerős halászati hatósági döntés, vagy a folyamatban lévő több bírósági perben jogerős ítélet ki nem mondja az ellenkezőjét, országos szövetségünk a Tisza-tó halászati hasznosítója.

Magyar Országos Horgász Szövetség