2010. szeptember 15.OEHB Döntő 2010

A döntő - a megszokottak szerint - nem csak a bajnokságban elérhető helyezések megszerzésére szolgál, de itt lehet elérni a válogatottsági szintet is.
A bajnokság első tizenkettő helyezettje nagy eséllyel pályázik a jövőre Olaszországban megrendezésre kerülő VB-re, illetve a Lengyelországi EB-re utazó keret tagságra.

Ez már a harmadik év, hogy a döntőbe jutott versenyzők pontokkal érkeznek.
2008-ban még el lehetett „dobni" egy forduló eredményét a középdöntőbeli négy nap eredményéből, tavaly óta azonban egy szabály módosítást követően, már a középdöntőbeli összes pontot és ott fogott súlyt hozzák a döntőbe, az ide jutottak.

Ez izgalmasabbá és igazságosabbá teszi a bajnokságot. Minél több fordulóban dől el a bajnoki cím, annál többet ér és annál közelebb áll a valós tudás sorbarendezéséhez.
Az előző évek rendszerében az lett a bajnok, aki az adott vízen a legjobban szerepelt. Most már nem ilyen egyszerű a helyzet.
Kettő víz, nyolc forduló.

Ráadásul a Várpalotán található helyszín, szinte mindenkinek új!
A döntőbe jutottak közül Döme Gábor nem szerepel Várpalotán. Helyette a legjobb kieső, Szilvási Szilárd horgászik majd a kishalas horgászatot ígérő vízen.

Mind a négy fordulóról láthatnak képeket a horgaszklub.eu oldalán és az eredményeket is megtalálják nem sokkal a mérlegelést követően.
Az írás után a „Dokumentum"-ban megtalálják a továbbjutók névsorát, és a középdöntőből hozott pontjaikat, illetve fogott súlyaikat.

Amint a tabella tanulmányozásából kiderül, Varga József - ha nem is utca hosszal - de vezeti a bajnokságot. Nagy kérdés lesz döntőbeli szereplése.
Neki szinte „alanyi" jogon jár már egy magyar bajnoki cím, hiszen nemzetközi versenyeken annyit tett már a magyar horgászsportért, hogy a bajnoki cím lassan kötelező feladatává vált.  

Mögötte négy pont hátránnyal Csőregi Balázs következik, aki szintén szívesen vitrinjébe tenne egy bajnoki kupát. Balázs ebben az évben sok nemzetközi csatát vívott meg, a döntőbeli tét nem hathat rá zavaróan.
Magyar Szilárd szintén négy pontos hátrányban van, de fontosnak tartom megjegyezni, hogy az elmúlt évekhez képest most láttam őt a legkoncentráltabban, legösszeszedettebben horgászni.

Ha ezt a tavalyi, Baján megélt középdöntőbeli kiesés eredményezte, akkor - bár bután hangzik - megérte!
Walter Tamás öt ponttal lemaradva áll pillanatnyilag a negyedik helyen.
Erre a négy pontra azonban senki ne alapozzon, aki a táblázatban jelenleg előtte áll. Mindenidők egyik legnagyobb küzdője, csak a győzelmet ismeri.

Inkább alhat nyugodtan az, aki mögötte van!
Az ötödik - hatodik helyen Brichter Zsolt és Nagy András ál, szintén tizenegy ponttal. Brichter Zsolt ebben az évben kiegyensúlyozottan horgászik, amiben nagy segítséget kap Magyar Szilárdtól.
Ez a páros ezen a héten is jól működhet.

Nagy András, mint a bajnoki cím jeles viselője szintén nagy küzdő. Ebben az évben ő is sok nemzetközi fordulót horgászott végig, melyekben bebizonyosodott, hogy fejlődése töretlen.
Rá szintén figyelni kell annak, aki komolyabb eredményekben gondolkodik ezen a héten.

A lebonyolítás módja nem változik a középdöntőhöz képest. A kettőször tizenkettes szektort egyben jelölték ki a rendezők, melyben mindkét oldalról kettő - kettő záró ember hivatott a szélek túlzott esélyességét tompítani.

Már maga a bajnoki cím is kellő motivációt kell hogy adjon, ennek ellenére rengeteg horgásztól hallom, hogy nem szívesen indul a bajnokságban, mert a válogatási módszerrel nem értenek egyet. Szerintük az egyoldalú válogatás miatt, lehetetlen az utazó keretbe való bejutás.

Nekik üzenem: kedves sporttársak! Valóban nehéz. Ahhoz, hogy a kapitány felfigyeljen rátok, először be kellene kerülni a döntőbe! Legalább az életben egyszer!
Had jegyezzem meg itt, hogy az elmúlt években annyi újoncot avatott a válogatott, hogy az már a jó teljesítmény rovására ment.

Még mielőtt azzal vádolnának, hogy nem szeretem a fiatalokat, gyorsan leszögezem: nem kézben, fejben hiányoznak a rutinosabb horgászaink.
Azokon a kapitányi értekezleteken látjuk hiányukat, ahol ezer variációt kellene végig beszélni, de fiataljaink - már csak koruknál fogva sem - rendelkeznek a szükséges rutinnal.  

EB-ken, VB-ken sokat beszélgetek más nemzet kapitányaival, versenyzőivel. Mindig rácsodálkoznak a magyar csapatra! Hol vannak a jól megszokott, aranyérmeket szerző horgászaink?

Magyarázatomat, hogy a bajnoki rendszerünk eredményezi, hogy gyakran változó összetételben utazunk, egy legyintéssel elrendezik:
- akkor rossz a rendszeretek - mondják - 2009-ben nyertetek egy EB-t hatalmas, elsőfordulós bravúrral! Hol van az a csapat?
Miért érdeke egy országnak, hogy ne a legjobbakat küldje?-

Hogy jövőre mi lesz?
Négy nap és kiderül!
Megismerjük 2010 Magyar Bajnokát, és megtudjuk, lesz-e újra „nagy" válogatottunk!

Molnár Zoltán