Termékek

AdalékAromaBotBottartóDobozok, ládákCsalikKiegészítő, kellékErnyőEtetőanyagBojliFőtt magvakHaltartó, merítő, csalihálóPelletHorogMűcsaliTalicskaÓlomOrsóRuházatSzék, ágy, fotelSzettTáska, botzsák, száktartóÚszóVersenyládaDVD-k, KönyvekVödör, dézsaZsinórBojlis kellékekFeeder / fenekezős horgászat kellékeiRablóhalas kellékekRakós botos horgászat kellékeiÚszós horgászat kellékei

2010. november 15.Váratlan vendég

Hozzászólások (1 db)

Játszottak régen egy sorozatot, melynek címe „A váratlan utazás”. Mostani horgászatom alkalmával engem nem utazás, hanem meglepetés ért, és ez is váratlan volt, mint a régmúlt sorozat. Mindenre felkészültem, de erre nem. Igaz nem voltam csalódott, de valami másra számítottam ezen a napfényes szép őszi napon. Lássuk ki is az a vendég, akiről a címben olvashattok.

Váratlan vendég
Elhatároztam, hogy újabb próbát teszek egyik régi kedvenc vizemen. Bár az idő reggelente nagyon csípős már, de napközben még verőfényes időbe ütközik a merész horgász.


Hűvös a reggel

Pontyozni indultam, de a keszegre is felkészültem. Sok felszereléssel indultam útnak, és mire begyalogoltam a parkolótól a kiszemelt helyig, már nem is volt olyan hideg, mint amikor kiszálltam a fűtött kocsiból. Tapasztalataim alapján, ősszel mikor még melegebbek a nappalok a halak előszeretettel táplálkoznak a gyorsabban felmelegedő kisebb vízmélységű területeken. Irány a kisvíz! -gondoltam reggel.
Hoztam magammal két feederbotot és egy matchbotot  is. Ha nem enne a hal a messzebbre bevetett helyen, megpróbálom becserkészni őket a parthoz közelebb lévő sávban. Így is tettem. Készítettem egy nagyon tartalmas pontyos keveréket és egy egyszerűbb keszeges etetőanyagot is. Pár momentum erről a műveletről.


Pontyos keverékem


Kedvenc keszeges mixem


Először a pontyoknak szánt etetőanyagot kevertem be


Rendkívül tartalmas és vonzó összeállításom, mellyel pontyot próbáltam lépre csalni


Bekeverve a mai csemege, csak vidáman


Mindent tartalmaz, mire egy télire készülő pontynak szüksége lehet

A legfontosabb művelettel el is készültem, jöhet az alapozás. A feeder botokkal a túlparthoz közelebb horgásztam, míg a matchbotozáshoz a parttól kb 20-25 m távolságba lévő helyre lőttem a kezdéshez szánt gombócokat. Először feederbottal próbálkoztam, de több óra várakozás és néhány apró spiccrezzenést követően úgy döntöttem, váltok. A hosszabb feedert az etetésen hagytam, míg a másik helyett elővettem a matchet. A még reggel belőtt etetőanyagra párat rálőttem, majd dobtam is a kiszemelt helyre az úszót. Csalinak ebben a hideg időben kizárólag élő anyagot és csemegekukoricát szántam.


Az élő anyag fontos szerepet tölt be horgászataim során


Matchbotos pontyozáshoz mindig viszek magammal csemegekukoricát

Elsőként öt szem csontit tűztem a horogra, bízva a tóban élő, bár már télre készülő keszeg seregben. Pár kisebb keszeget sikerült fognom, de semmi több. Alig voltunk a tavon, de a többieknek még mozdításuk sem volt, többen hamar haza is tértek. Én kitartottam és próbáltam halat fogni, de kevés sikert könyvelhettem el.

Reggel még a feederbotok mögött vártam a kapást, most a match mögött ülök, sajnos a nagyobb fogások itt is elmaradtak. Bemutatom, hova is horgásztam, mert mesés volt a táj és az idő, csak a kapások száma múlta alul a várakozásaimat.


Baloldalt a match míg jobb oldalt távolabb látható a feederbotos etetés helye


Kapásra várva

Időközben, még elmerengve csodáltam az előttem elterülő vizet, a szemem sarkában észrevettem, egy szép feltolós kapást. Nah végre!- gondoltam. Itt vannak a dévérek. De tévedtem.


Csak tolja és tolja felfelé...

A tettes egy jókora törpeharcsa. Az előbb belőtt csontira éhezhetett meg, amit az úszó köré csúzliztam.


Rájuk nem számítottam


A torkában még ott a csonti

Váratlanul ért a törpe, de ennek ellenére nagyon megörültem nekik. Mindjárt kiderül miért... de előbb csaliztam és dobtam is vissza, majd egy gombócot és némi csontit repítettem a helyszínre.


Kapás majd egy gombóc ráetetés


A pontosság fél siker!

A törpeharcsáról...engem rendkívül elszomorít, amikor horgásztársaim a megfogott törpeharcsát a horog kiszabadítása után a gazba dobják. Tudom, most sokan talán nem értenek egyet velem, de nekem a törpeharcsa pont olyan hal, mint a többi, annyi különbséggel, hogy szúrós tüskét visel és mindent felfal. Mindezek ellenére szeretem. Kevés halat viszek haza, mert a kifogottak nagy részét mindig visszaengedem. Csak épp annyit viszek haza, amennyit a család elfogyaszt. Mi imádjuk a törpét belepasszírozni a hallébe, nagyon jó ízt ad neki. Ezért úgy gondolom, minden utálat ellenére ne vessük partra, adjuk oda annak, aki szereti, vagy vigyük haza, próbáljuk ki a konyhában. Igazi „fűszere" a törpe a hallének.

Folytatom a történetet...
Alig volt 1 percig a szerelék a helyén, újabb szép feltolós kapás, újabb szép törpe a horgon. Mivel más halat nem tudtam fogni, így ráálltam a „kényszer" törpézésre, ami nekem nem kényszer, mert mozgalmassá tette a napomat és az előbb elmondottaknak megfelelően, nálam jó szolgálatot fognak tenni ezek az éhes fenevadak.
Felgyorsultak az események. A feeder spicce még mindig mozdulatlanul állt, míg a matchel folyamatosan fogtam a törpét.
Minden kapás után friss csonti, vagy csemege-csonti szendvicset tűztem a horogra. A bedobást követően egy gombóc és egy csúzli csontit lőttem az úszóra.


Repül az utánpótlás


Ha rövidebbet lőttünk a kelleténél, csak húzzuk az úszót az etetésre, így még gyorsabb a kapás

Kora délutánra szép zsákmány gyűlt össze, bár bosszúságot okoztak a versenyszákba való belekeveredésükkel, de a törpe is hal, becsülni kell.

Ezekkel a gondolatokkal búcsúznék most, és mindenkit arra bíztatok, hogy ha más hal nem jön, a törpét és becsüljük, horgásszunk rá, mert ízletes csemege.

Szöveg: Kovács Péter
Fényképek: „a társ"

Hozzászólok



Hozzászólások

2010.11.16. 14:46

Bojlispeti új szerepkörben! :) Gratulálok! :) Sok sikert az úthoz, amin elindultál! :)


Kapcsolódó írások


További írások


Hírarchívum


Lap tetejére
«« Vissza az előző oldalra
Magazin Online TV