Október elején úgy döntöttünk, hogy a mozgalmas, pörgős hétköznapokat még az ősszel megszakítjuk pár nap pihenéssel. Mindkettőnkre ráfért már a lazítás, telefont ragadtam és hívtam is Szakcsi Józsi barátunkat, aki a Merenyei tározó egyik „nagyfőnöke". Tüstént gép elé ült és megnézte, hova tudnánk helyet foglalni a közeljövőben. Választásunk a 2-es számú, azaz a Fűzfának nevezett helyre esett. Tágas, szép nagy placc. Örültem ennek a lehetőségnek, mivel ősszel inkább a gát közeli, mélyebb helyeket részesítem előnyben. Így ez egy jó választásnak ígérkezett. A végén kiderül, hogy jól gondoltam-e.
Látkép a választott 2-es helyről2 órával a hely szabaddá válása előtt már jókedvűen, baráti társaságban iszogatva, beszélgetve telt az idő, kint a büfében. Harangszóra el is foglaltuk a helyet. Tite barátunk exkluzív lakókocsiját is felajánlotta nekünk, erre a nem túl melegnek ígérkező 72 órás horgászatra. Utólagosan is köszönet érte, nagy hasznát vettük!
Ahogy az ilyenkor lenni szokott, én a bójázást végeztem, míg a „társam", a lakóban ténykedett, sürgött- forgott serényen. Három bóját helyeztem el, melyeket 3 sávban tettem le. A baloldalit 110m-re, egy kemény teniszpálya méretű hatalmas placc szélére, a középsőt 140m-re egy ágas-bogas helyre, míg a jobbos bója került a legmesszebbre, 180m-re a parttól, egy lágyiszapos, kavicsos területre.
A Maros Mixtől kapott 3 féle bojli, valamint nagyméretű XXL Halibut- és XXL Ponty pellet képezte az alapozó etetést.
A túrára ezzel a háromféle bojlival készültem
Nagypelletek és magmix, minden alapozást velük kezdek
Dippek, melyek kellően sűrűk és nagyon intenzív illattal rendelkeznek
Hatféle lebegő golyót is bekészítettemBalról jobbra a következő csalik kerültek bevetésre.
Hal-eper hóember, májas hóember, míg a jobb szélre dupla 20-as fekvő kolbászos bojli.
Mindhárom esetben használtam folyékony dippet is, a májast pedig még por dipbe is beleforgattam. Így, jól „bepanírozva" tálaltam a kedvenceknek.
Májas panír a nagy pontyoknakAz általam leginkább kedvelt csali a halas jellegű és a fűszeres bojli, illetve ezek valamilyen kombinációja. Mivel mindegyikből került bevetésre, így bizakodva vártam az első estét.
Őszről lévén szó, ilyenkor már kevés főtt magvat használok. Most 3kg főtt Extra mag mixet öntöttem ki a vödrömbe, még az indulás előtti napon. Mindig megbolondítom egy kis chili porral, és állni hagyom egy napig, mielőtt vízbe kerülne.
Tapasztalataim alapján imádják a pontyok a kissé csípős magot, így minden horgászatom alapját ez képezi.
Jelzők beélesítve, pakolás befejezve, igaz fáradtan, de jöhet a megérdemelt pihenés. Az óraátállítás miatt már 5 órakor sötét lesz, így még van 2 órám pihenni a botok mögött elterülve a fotelben. A hidegre való tekintettel, finom fahéjas, narancsos forralt bort kortyolgatok, és csodálom eme szép vizet.
Lila mámor...Eljött a vacsoraidő, de az első kapás még váratott magára. Mustáros hús sült a forró olajban, kenyérrel, csípős házi paprikával tálalva. Jó adagot ettem így elnyomott a buzgóság. 21 órakor folyamatos húzós kapásra ébredtünk. Mentem is gyorsan kifelé, mert nagyon szaladt a tettes.
Szép forma, bár apró termetű hal éhezett meg a halas-epres kombinációra.
Az első jelentkezőVáltoztattam a csalin, elhagytam a pop-up bojlit, és két szem fekvővel horgásztam tovább. A halak kapókedve estére indult be igazán. 22 órától reggel fél 5-ig szinte megállás nélkül ki-be jártam a vízen. Először inkább a kisebb halak támadnak, később gyönyörű pikkelyes pontyok szemezgették az etetésem, közülük sikerült 6 és 10 kg közöttieket fogni az éjszaka. Nem sokat aludtunk, így megengedtük magunknak, hogy reggel 9 óráig pihenjünk. Friss csali a horogra, egy gyors capuccinó és egy virslis rántotta a megfáradt horgászoknak. Megújult erővel vágunk neki a délelőttnek.
Napközben kellemes idő volt, jó volt a friss levegőn lenni. Előkerült a matchbot is, de kevésbé kapott szerepet, mivel az éjszakai „fenevadak" bőszen megtámadták az etetést és fogtuk sorban a szép tőpontyokat napközben is. Később ebédeltünk a kelleténél, így utána egyből frissítettünk a csalikon. Pár szem bojli, és nagyméretű pellet került az etetésre, és vártuk az újabb jelentkezőket. Az alacsonyan járó nap, visszatűzve helyünkre, kellemes meleggé változtatta az eddig hűvös táborunkat. Spiccbotot ragadtam és fogtam pár snecit estére, gondoltam egy süllőzőt csak be kéne vetni a nád elé, hátha...
Süllőkre várva...
Alig fogtam talán kettőt, mikor komótos kapásra figyeltem fel. Botot letéve irány a másik bot, csónakba szálltam, majd egy csodaszép 12,5 kg-os tövessel tértem vissza. Ez lett - mint később kiderült- a túra legnagyobb hala.
Csodaszép ez a tükrös, és nagyon jó erőben vanIgaz nem volt az a hatalmas, de a szépsége kárpótolt mindenért. Neki a dip+pordippes májas hóember ízlett. Fotóztunk, majd útjára engedtük barátunkat. Sötétedni kezdett. Kissé szétszórt táborunkat rendbe hozva tértünk be a meleg fekhelyre. Párom olvasgatott, míg én a pihenést választottam. Alig értünk be...és máris jelez a távjelző. Valaki érdeklődik a kolbászos csali után. Kilépve a melegből, pulcsi felhúz, majd akasztás, és fárasztás. Tettesünk egy „átlagos" bő 9-es töves. Az eddig kint töltött 30 óra alatt számtalan szép tőpontyot fogtunk. Néha azon töprengtem, ez vajon ugyan az, mint amit az előbb visszaengedtem?! Szinte 10-20 deka különbséggel azonos súlyúak voltak. Újrahúztam, majd irány vissza pihenni. Ha ma is úgy fog enni a hal, mint tegnap éjjel, akkor ma sem alszunk sokat. A gyanúm beigazolódott. Igaz csak hajnali 2-ig, de jött a hal szépen, és kivétel nélkül a jó fűszeres, kolbászos bojlit választották mindannyian eleségül. Reggel fél 7-ig viszont semmi.
Varázslatos reggel Kávé, reggeli majd átbójázás. A balszélső bója gyengülni kezdett, alig adott pár halat. Tapogató rúddal csónakba szálltam, új hely reményében, de a térképezés után kiderült, hogy szinte végig kemény a placc, nincs semmi változatosság. Úgy döntöttem, ezt a bóját elteszem még jobban balra és kissé kijjebb. Szórtam a bója mögé pár marék magot. A csalit a bójától pár méterre tettem le, 6-8 szem nagyobb pellettet dobtam csak köré, de azt is szétszórtan. Csalinak hagytam a Hal-Epret, még tettem alá egy faragott Polip-Barackos pop-up bojlit, ezzel súlytalanra balanszírozva a hóember figurát. A dippet itt elhagytam.
Délelőtt beborult és déli szél fújt, ami nem volt túlzottan kedvező számunkra. A mellettünk lévő páros szinte a kapásig sem jutott el, csak ritkán, azok is kisméretű pontyok voltak. Józsi házigazda elmondása szerint a kisebb víz felé lehetnek a nagyobbak, ott feljebb termetesebbeket fognak. Ennek ellenére nem voltunk szomorúak, hisz az általunk zsákmányolt halak egytől-egyik egészségesek, szépek voltak, és nem hétköznapi erővel bírtak. Izgalmas fárasztásokat produkáltak. Délben ebéd helyett mindketten fürödni indultunk, majd visszaérkezés után jött csak a finom ebéd elkészítése. Az éjszaka több süllőkapás is volt, de a bevágásig sajnos nem jutottunk el. Szanaszét rágott küsszt cseréltem le délután egy frissre. A csalihal méretét is csökkentettem, hátha így előbb felveszik a finnyásan táplálkozó ragadozók. Már bent jártunk bőven a délutánban, mikor újra kiültem matchezni. Bedobás, majd filcezés, pár etető gombóc után fogtam szép keszegeket, de ez sem tartott sokáig. Úgy látszik, ha leülök, vagy lefekszem egyből kapás születik. Ejtette a drága, de meglett. 10,7 kg-ot nyomott a túra egyetlen tükröse.
Az egyetlen tükörpontyunk
Otthon édes otthonVisszaengedés után persze behúzás és vissza a match mögé. De hiába... nem akarták, hogy keszegezzek. Füstölős kapással jelentkezett egy nálunk már megszokott méretű szép 8-9-es tőponty, aki az új helyről jött, amit délelőtt kerestem.
Ez volt az átlag méret, 8-9 kg
Beszív, kifúj ponty módraBeesteledett közben. Meglátogatott bennünket Sándor barátunk, akivel jókat nevetve forralt boroztunk, mert a szokásos esti kapások ma nem érkeztek meg. Reggel neki kell állnunk pakolni, mert délben el kell hagynunk a helyet. Miután elfogyasztottuk a vacsorát, ágyba is dőltünk. Négy hal jelentkezett még az utolsó éjszaka, méretük a már megszokott volt. Reggel óracsörgés előtt jött még egy 6 kg-os töves, aztán bementem és kihoztam a bójákat.
Utolsó reggel, ő volt az ébresztőA botokat hagyom mindig a legvégére, így azok bent maradtak. Míg párom a reggelit készítette én nekiálltam a pakolásnak. Elég gyorsan haladtam, és már szólt is, hogy menjek enni, mikor kapás jött a májasra. Szép 9,7 kg-os hal húzta el a büdös csalit. Ezt már nem húztam újra, inkább ettünk, majd folytattam a szedelőzködést. Mindennel elkészültünk, és még 2 botunk be volt vetve. Ebből a kolbászos persze az utolsó pillanatban elsült, és a túra végére adott még nekünk egy szép 8-as potyeszt.
Szerelékem és a pontyok kedvenceUtólag sem választottam volna más helyet. Nagyon sok szép halat fogtunk, bár keveset pihentünk, de jó érzés volt kint lenni a friss levegőn.
Zárásként pár adat a 3 napról.
72h horgászidő
38db hal
330,6 kg hal
8,7 kg átlagsúly
Legnagyobb hal: 12.500gramm
Legtöbb halat 26 db-ot a kolbászos adta. Szinte végig ez ment a legjobban.
Legnagyobb halat a májas adta.
Amint ígértem a végére kiderült miért éppen Magyar pontyok az íráson címe. Mint a jó magyar ember, a hal sem más. Szereti a jó fűszeres, tartalmas táplálékot. Így voltak ezzel most a pontyok is. A vastagon dippelt kolbászos bojlinak nem tudtak ellenállni.
Tavasszal újra támadunk. Addig pedig jöjjenek a ragadozók!
Sporttársi Üdvözlettel: Kovács Péter
Fényképek: „a társ"
Hozzászólások
2011.01.11. 21:29
Gratulálok,szép lehetett ott,én is voltam már.Üdv Péter.