A legtöbb rakósbotos horgász úgy véli, hogy a végletekig lefinomított szerelékre kizárólag akkor lehet szükség, ha a halak kapókedve nem az igazi. Azonban be kell látni, hogy vannak kivételek. Például ha egy olyan vízre érkezünk, mint a kiszombori Vályogos-tó, ahol a fenéken nagyon sok törpeharcsa található, de vízközt - megfelelően összeállított szerelékkel - teljes joggal bízhatunk a keszegfélék megfogásában.
A tó titka
A tóról érdemes annyit tudni, hogy egy agyagbánya gödör, mely jelenleg belvíztározóként is funkcionál (több ilyen tó is létezik hazánkban). Alapterülete pedig 6,9 hektár. A víz különlegessége, hogy a part menti 10-15 méteres sávot kikotorták. Az úgynevezett halároknak alacsony vízállásnál van kiemelt szerepe, mert itt, a fél méterrel mélyebb vízben (összesen 1,5 méter) biztonságban érzik magukat a halak. Tibor, ezeknek a fontos információknak köszönhetően, a 11,5 méteres botot tartja a legjobb választásnak.

Poharazásnál, második görgő hiányában akár egy szerelékes táska is segítségünkre lehet is Az arany középút
A horgászok egy része azért teszi félre a hidegvízre készített szerelékeket, mert úgy véli, hogy a halak ebben az időszakban sokkal erősebben védekeznek és szükségtelen a finomszerelék használata. Részben igaz is az állítás, hiszen egy termetesebb ponty vagy kárász gyorsan képes megviccelni a horgászt, ha túl kicsi horoggal vagy indokolatlanul vékony zsinórral próbálkozik. Van azonban egy óriási előnye a lefinomításnak. Sokkal könnyebben és gyorsabban megtalálják a keszegek a horgon felkínált csalit. Ezekben a szituációkban tehát meg kell találni az arany középutat, ezért olyan szereléket kell összeállítani, melynek köszönhetően a megakasztott termetesebb halakat is biztonsággal szákba tudjuk terelni.

A vízközti horgászat során sok feltolós kapásban lehet részünk, ezért alulról felfelé karcsúsodó, kisméretű úszót érdemes használniMiért kell finomítani?
Valószínűleg az olvasókban felmerült a kérdés, hogy miért van szükség valójában a finomításra? Nos, a válasz egyszerű. Mivel a fenékre érkező csalit azonnal megtalálják a törpeharcsák, érdemes egy lágyan süllyedő szerelékkel próbálkozni. Ez a fajta horgászat sűrű etetést igényel, amit Tiborhoz hasonlóan kezdhetjük etetőpohárral, majd folytathatjuk állandóan lőtt csontival.
Apró, de fontos részletek
A vízközti horgászat során sok feltolós kapásban lehet részünk, ezért alulról felfelé karcsúsodó, kisméretű úszót érdemes használni. Szakértőnk a Maros Mix Seria 44. úszót részesíti előnyben, melynek nagyon érzékeny üvegszál antennája a legfinomabb emelős kapásokat is látványosan tudja jelezni. Az ólmozást érdemes azonos méretű sörétekkel végezni, így megakadályozhatjuk a gubancolódást is. A jelzőólom méretét több dolog is befolyásolhatja. Az első és talán legfontosabb szempont az úszó antennájának vastagsága. Mivel Tibor egy vékony, üvegszál antennás, 0,3 g-os úszót szerelt mindössze 9-es méretű sörétet használ jelzőólomnak. A másik fontos dolog pedig a horgára tett csali súlya. A szúnyoglárva igen könnyű csalinak számít és annak érdekében, hogy megmaradjon természetes mozgása a vízben a horognak és a jelzőólomnak is könnyűnek kell lennie.

Mindössze 2 kilónyi etetőanyag és 4 kilónyi löszre van szükség az eredményes horgászathozVarga Tibor dévérező keveréke:
- 1 kg Maros Mix XXL Dévér etetőanyag
- 1 kg Maros Mix XXL Light etetőanyag
- 4 kg Maros Mix sötét lösz, melybe 5 dl szúnyoglárva került
Varga Tibor dévérező szereléke:
- Maros Mix Seria 44. úszó: 0,3 g
- Tubertini Tatanka főzsinór: 0,09 mm (1,4 kg teherbírással)
- Tubertini Fluorine előkezsinór: 0,074 mm (0,9 kg teherbírással)
- Tubertini Seria 18. pink horog: 18-as méretű, öblös, rövidszárú horog, rózsaszín változata.
A nyári melegben tartsuk csontinkat hálós aljú csalis dobozban. Így csalink könnyebben tud szellőzni és kevésbé tud felmelegedni
A nagyméretű szúnyoglárvákat a dévérek nem utasítják vissza
Szakértőnk különösen nagy figyelmet fordít a csalik feltűzéséreEtetési trükkök
Elmondása szerint az etetőanyag összeállításánál szintén érdemes figyelembe venni, hogy több törpeharcsa és némi sneci is megnehezítheti a horgászatunkat. Tibor ezt a két kellemetlen betolakodót a kevés etetőanyag mennyiséggel, valamint az aromák használatának elhagyásával tudja távol tartani. A horgászat megkezdése előtt mindössze 3 gombóc etetőanyagot poharaz be és minimálisan 10-12 gombóc löszös szúnyogot. A lösz oldódása közben felhőt képez az etetésen, ami ráadásul tele van szúnyoglárvával. Ha egy keszeg vagy akár a törpeharcsa beleúszik ebbe a felhőbe vagy meglöki a gombóc maradványait a fenéken, még jobban felkavarja a vizet. És így még nagyobb az esély a vízközti dévérfogásra.

Ez a gombóc már a vízbeérkezés után szétesik, hatalmas, szúnyoglárvákban gazdag felhőt hagyva maga után
Bármi is legyen a pohárban, minden esetben a legpontosabb etetést teszi lehetővé
A végletekig lefinomított szerelékkel sokkal könnyebb megfogni a Vályogos-tó uszonyosaitNöveljük a méretét!
Mesterünknek igaza lett, mert a lassan süllyedő csali szinte azonnali kapást eredményezett. Úgy állította be eresztékét, hogy a horogra tűzött szúnyoglárva a fenék felett 10-15 centire várta a dévérek figyelmének elnyerését. Ha 20 másodperc elteltével sem jelentkezett kapás, finoman megemelte a szereléket, és ha ekkor sem akadt jelentkező, újra és újra megismételte a mozdulatot... Pár apróbb keszeg megfogása után, Tibor úgy döntött, hogy itt az ideje ráetetni és egy apró trükkel megnövelni a halak méretét. Az etetőcsészébe már csak egy gombóc löszös szúnyog került, valamint elővette kisméretű csúzliját. Visszatolta a szerelékét és ütemes csúzlizással elkezdte lőni a csontikat az úszó köré. Nem sok, mindössze 4-5 szem került a csúzli kosarába a nagyobb halakra szánt csaliból. Rövidesen meg is lett ennek a mutatványnak az eredménye, mert azonnal szákba terelt pár darabosabb keszeget. A három órás horgászat alatt még jó néhányszor poharazott, de a csonti csúzlit egy percre sem tette le.

A folyamatosan lőtt csonti hamarosan felhozza vízközé a keszegféléket
Tökéletes akadásTibor a horgászat végén a következő mondatokkal zárta a sikeres napot: „Sokan úgy gondolják, hogy finom szerelékekkel nem lehetünk eredményesek nyáron. Ez azonban nem minden esetben van így, de ezt a mai példa tökéletesen tükrözi. Többször tapasztaltam már, hogy a leheletfinom szerelékeken hamarabb kialakul a kapás." Rendben Tibor. Köszönjük és megfogadjuk a tanácsaidat...

Köszönjük a bemutatót Tibor! Egedi Róbert