2011. február 25.Horgászverseny a Radután

Későbbi eredményességünket nagyban befolyásolta, hogy a csalik összeállításánál a Maros Mix XXL, Maros Mix Dévér Special, frissen pirított kendermag, Copra Melas és Maros Mix XXL Dévér folyadék aroma mellé - Feri javaslatára - bepakoltunk egy karton Maros Mix Hallisztes Ponty Special-t és néhány zacskó Extra Ponty Pelletet is! Ez a megfontolás abból eredt, hogy a rengeteg bojlizás következtében a nagyobb testű dévérkeszegek is bizonyára rászoktak a halliszt alapú bojlikra.

A helyszínre érve lenyűgözött bennünket a tórendszer nagysága, amelynek hossza állítólag eléri a 40 km-t. A parton sétálva rögtön ismerősökkel találkoztunk. A szegedi Kószó Imre és barátai már 5. napja bojliztak a versenypálya tőszomszédságában. Felvillanyozott bennünket, hogy - mint mondták - annyi dévérkeszeget és kisebb pontyokat fogtak feederbottal, amennyit csak akartak!

Másnap a tréningre Feci 3kg Maros Mix XXL-t és 3 kg Maros Mix Hallisztes Ponty Special-t kavart, megspékelve 6 mm-es Maros Mix Extra Ponty Pellettel. Az én keverékem 3 kg Maros Mix XXL, 3 kg Maros Mix Dévér Special, 0,5 kg pirított, őrölt kender és 0,5 kg Maros Mix Copra Melas volt, amit Maros Mix XXL Dévér folyadék aromával ízesítettem.


Ami azonnal feltűnt számunkra, hogy a románok csak match- és spiccbotokkat szereltek össze, mondván, hogyha kiáll a hal a 9-10 méteres spiccbot távra, akkor az a legeredményesebb! Mi azért a rakósbotot nem akartuk kihagyni a számításból. rámértünk a 13 méteres távon belülre is (mire jó a 14,5 m-es bot!), és azt tapasztaltuk, hogy ott sincs lényeges törés, így a spiccbotozás helyett rövidebb távon a rakózást favorizáltuk. A match boton kb. 25-30 méterre volt egy határozott törés, a benti etetést oda szántuk.

Már az edzés is brutálisan kezdődött! Feri alig tolta be a rakóst (amin kb. 2,2 méteres víz volt), máris akasztott egy kilós forma pontyot, ami igen vehemensen küzdött. A második bevágásra pedig egy torpedót akasztott, kezdhette a szerelést újra... Nekem a match-en egyből elindult a hal (vízmélység kb. 3,5 m), melyre a „könnyebb muldei" szerelék került, vagyis 14 g-os csúszó úszó, nád antennával és alul kb. 6 g súllyal, tehát jó „haladósra" vettem a figurát! Igazi „örömpeca" volt. Azt azonban mindketten megállapítottuk, hogy a nagy halbőség ellenére, ha nem pontosan és folyamatosan etettünk, otthagyott a hal bennünket. Már az elején feltűnt, hogy Feri nagyobb testű dévéreket fog a rakóssal. Ezért próbáltam váltani és kijöttem én is a rakósra, de nem tudtam nagyobbakat horogra csalni. Talán egyből rátaláltunk a tutira? Lassan összeállt a kép! A Maros Mix Hallisztes Ponty Special etetőanyagunk igen nagy százalékban tartalmaz nyers mogyorócsírát is. A kifogott szép dévérek torkában többször találtunk ezekből. Hogy gyanúnkat bizonyítsuk, etetőt cseréltünk. Igaz, hogy Feri továbbra is fogta a nagyobb halakat, ami valószínűleg a nagymennyiségű alapozó etetésnek volt köszönhető, de láss csodát, pár perc elteltével, miközben intenzíven csúzliztam a gombócokat, én is elkezdtem aggatni a fél kiló körüli dévérkeszegeket! A hatás egyértelmű volt, s mivel csak egy napot tudtunk tréningezni, eldöntöttük, hogy a versenyen a Maros Mix XXL és Maros Mix Hallisztes Ponty Special keveréket választjuk.


Az első fordulóban egy szektorba sorsoltunk, ráadásul ide került két román válogatott, közülük a fiatalabb a pálya szélére. Feci sorsolása kifejezetten jó volt, Ő a széle melletti helyet húzta ki és egy újabb huszárvágást csinált! Mivel a pálya jobb széle mélyebb volt, bevállalta, hogy csak 11,5m-re rakózik , ugyanis a szélső, 9 m-es spiccet készített ki, amit 13 m-ben sem ért volna el. A trükk jónak bizonyult, és őrült csata vette kezdetét. Nekem sajnos, a szektor belső széle mellett, miután kifogtam a közelben lévő halakat, lehúzták a rolót. Érzéseim szerint másfél óra után az utolsó helyen állhattam. A szomszédom meg is sajnálhatott, mert „megszponzorált" egy hideg sörrel. A dopping jól sikerült, mert ivás közben kiemelte az úszómat és „fél kézzel" behorgoltam egy jó dévért. Innen nem volt megállás egymás után jöttek a szebbnél szebb hallak. A verseny végén 20 kg-ot mérlegeltem. Az idősebb román válogatott 18,8 kg-ot fogott, megvolt a 3. hely. Feci halát alig tudták felhozni, a fogásának összsúlya 40,5 kg volt, ami 8 kg-al több volt, mint a szélső versenyzőé!


A második forduló sorsolása igen rosszul alakult. Az A1-re egy előző napi szektor egyes került, én az A3-ra, a fiatalabb román versenyző az A5-re, Vidó Feri pedig az A7-re került' Ebben a fordulóban Feci járt úgy, mint én a verseny első harmadában. Nem igazán indult el a hal neki. Előttem úgy összeálltak a halak, hogy az már szinte zavaró volt a rengeteg testkapás miatt. Bele is fáradtam kicsit, és koncentrációs és fizikális problémáim voltak a verseny végén. Így elakadtam a 30 kg-os fogásnál (lehet az volt a baj, hogy nem kaptam meg a dopping sört, pedig a tegnapi sörös ember ebben a fordulóban is mellettem horgászott).


Az A1-es 24 kg-ot, a fiatal 3-szoros román bajnok 29,5 kg-ot fogott. Feci ismét hatalmasat horgászva, az utolsó órában, szinte kizárólag nagytestű dévérkeszegeket fogva 34,5 kg-ot teljesített, így kimagaslóan megnyerte a versenyt! Mögötte négyen álltunk 5 ponttal, az összsúly döntött. Második a fiatal román bajnok lett, aki nagyon el volt keseredve, mert még ezen a pályán senki nem verte meg ez idáig. A harmadik a másik román válogatott versenyző lett 52 kg-os összsúllyal, én a negyedik helyet szereztem meg 50 kg-al.
Csodálatos három napot töltöttünk itt Radután! Komoly tapasztalatokkal és élményekkel gazdagodva érkeztünk haza!