2011. június 20.Rafinált uszonyosok

Mindenekelőtt pár szóban bemutatom a tavat, ahol ma horgásztam. Lakhelyemtől, Szigetvártól mintegy 10 km-re fekszik a Somogyhatvani felső horgásztó. A tavat egy felettébb kedves házaspár üzemelteti, Vágner Csaba és felesége.

A Felsőtó Baranya megyében, Somogyhatvan településtől keletre, a Somogyhatvani mellékág (más néven Szilvás árok) völgyében helyezkedik el. A tó összterülete 7 hektár, halállománya igen változatos. A tó átlagmélysége 2 méter. A fenékviszonyok és az akadók változóak.
 
A horgászrenddel, árakkal kapcsolatban annyit, hogy csak érvényes napijeggyel szabad horgászni. A napijegyet a halőrnél kell megváltani.

Napijegyek típusai:
Felnőtt napijegy: 2500 Ft.
Kifogható halmennyiség: 2 db nemeshal (mindkettő nem lehet 5 kg-nál nagyobb) és 3kg egyéb
Gyermek/ifjúsági napijegy 1200 Ft
Kifogható halmennyiség: 5 kg egyéb
Éjszakai jegy 2500 Ft
Kifogható halmennyiség: 1 db nemeshal, 1 db ragadozó és 3kg egyéb
A napijegy 6.00-tól 21.00 óráig érvényes, míg az éjszakai jegy 20.00-tól 06.00 óráig.

A méretkorlátozásokat és egyéb a horgászathoz kapcsolódó információkat a www.felsoto.hu oldalon lehet megtekinteni. Találunk még sok szép képet a tóról és megnézhetjük a kifogott halakról készült fényképeket is.


Április második hetében került sor a horgászatra, méghozzá egy szombati napon. A héten erős felmelegedés volt, de hétvégére már betörő északi szelet és lehűlést jelzett a meteorológia. Gondoltam ez kedvezhet a halaknak, így előző este bepakoltam a kocsiba, hogy reggel indulásra kész legyek.



 Reggel csodálatos idő fogadott, a napot épp felkelő szakaszában értem a vízparton. A jegy megváltása után, pár szót váltottunk a halőrrel és így választottam ki horgász helyemet. Választásom a tó nyugati oldalára esett, a halőr ház alatti szakaszra.

A halőr elmondása szerint tegnap nagyon szépen jött a hal. Ezen a tavon gondosan odafigyelnek arra, hogy ha horgászni érkezünk, legyen mit kifognunk, ne csak lógassunk az üres vízbe. Ezt a havi rendszerességgel történő telepítések révén érik el. Ebben a vízben mindig szép számmal van hal, és ritka az olyan nap, amikor nem sikerül halat fogni a lelkes sporttársnak. Ez is csak az üzemeltető jó szemléletmódját és hozzáállását mutatja, a tó környezetéről nem is beszélve. Rendezett, kultúrált, tiszta vízparton tölthetjük el a szabadidőnket.
De kanyarodjunk vissza a történethez és induljon a horgászat.


A felszerelés összeállítása után úgy döntöttem, hogy a szép pontyállomány miatt legfőképp rájuk koncentrálva próbálom a mai stratégiámat felállítani.


Két teljesen eltérő etetőanyagot hoztam a mai horgászatra és a hozzájuk illő csalikból sem fukarkodtam, jól megtelt a csalis táskám. Mintha éreztem volna... Az egyik keverékemet a Ponty Special etetőanyag halas változata, míg a másikat az édes, piros színű alkotta. Mindegyikhez adagoltam erjesztett mag mixet, kétféle, 6 mm átmérőjű etető pelletet és folyékony aromát.


A főtt kendermagot előszeretettel használom, hisz a pontyok felettébb kedvelik. Így mindkét keverékemhez adagoltam belőle.  


Miután elkészültek a végleges csalogató anyagok, dobtam párat mindkét bottal, kiakasztott klipsszel, majd felcsaliztam horgaim. Elsőként kizárólag csontit tűztem a rövidebbik bot horgára, míg a hosszabbikéra az előző cikkben megismert súlytalanra balanszírozott édes kukoricát helyeztem fel.


Bevetettem a végszerelékeimet és kényelembe helyeztem magam. Az idő pazar volt, bár a szél már reggel is lengedezett. A tóról tudni kell, hogy 5 kg felett tilos elvinni halat. Így több kapitális példány is él a tóban. Figyelmesen ültem én is a botok mögött, hisz a spicc mozdulása lehet, hogy egy 10 kg feletti halat eredményez.


Többen fogtak már itt 15kg körüli egyedeket. Bár a tó nem kifejezetten a bojlis horgászatot kedvelők vize, de vannak többen, akik ezt az elvet követvén a nagyobb testű halakat veszik célba, így bojlit, pelletet tűznek a horog alá. Nem kevés sikerrel...


A reggeli órákban pár pöccintés után sikerült a csontival csalizott botommal pár szép keszeget fogni. Azonban a szél egyre jobban feltámadt, érezhető volt az ígért hidegfront érkezése. A mellettem lévő sporttársak is mereven figyelték a jelzőiket, de azok bizony nem akartak mozgásba lendülni.


Észrevehetően kevesebb a kapás, mint a tegnapi napon, így sűrűbben csaliztam újat és dobtam vissza a szerelékem. Úgy tűnt, hogy ezen a napon nem lesz egyszerű halat fogni, pedig tudtam, a tóban rengeteg hal van most is. Ha 15 percig nem volt kapás, újracsaliztam és újból megtöltött kosárral suhintottam végszerelékeimet a reggel megetetett helyre. Sikerült is pár szép kárászt fogni a pufival kisúlyozott kukoricás szerelékkel, de pontyot nem tudtam akasztani eddig. A nap már égető erővel tűzte karjaim, és a szél is egyre gorombábban fújta a spicceim.


Töprengtem is sokat, mit is kellene változtatnom. A bekevert etetőanyagokat jónak véltem, már a csali variációkon járt az eszem. A távolabban fekvő botom klipszét kiakasztva csévéltem vissza a zsinórt. Úgy gondoltam még távolabb próbálkozom, etetés nélkül, csak a kosárba töltött etetőanyag lesz és a csali. Hátha sikerül elcsípni egy jobban étvágyánál lévő pontyot. Az XXL pellet család 12 mm-es fúrt változatai a kedvenceim. Ezek közül is a halibut és az epres ízű. Most egy epres került bevetésre, egy sárga pufival megemelve. Mostanában ez a kombináció minden helyzetben hozott halat. Úgy véltem talán ez meghozza a várva várt sikert. Közben a szemközti fák, széltől mentes és árnyékos helyeit kémleltem, milyen jó is lehetne most ott üldögélni nem itt kint a forró napon, az erős szélben.


A rövidebbik botomon is variálni kezdtem. Pufival emelt csonti csokor volt a következő. Ezután két szem pisztáciás kukoricát fűztem a hajszálelőkémre.


A két szem kukoricára jött is pár igazán szép kárász, de a jég ezzel sem tört meg. Az előbb bevetett pelletre eddig nem volt érdeklődő. Már vagy 25 perce, hogy bedobtam, gondoltam még adok neki pár percet majd újra szamócás dippbe mártom és újra dobom. Épp, hogy végig futott agyamon a gondolat, két pöccintés majd egy komótos ráhúzásra akasztok. Na, ez már ponty. Szépen dolgozik a hal, bár nem lesz rekordlistás, de most nem is ez a lényeg. Bíztam a már sokszor bevált csaliban és meg is hozta a halat. Szép 2,5 kg-os tövest merítettem. Úgy tűnt a dippelt pellet, némileg kikönnyítve ízlik a halaknak. Frisset feltéve, majd dippbe mártva repült is vissza, hátha találunk még jelentkezőt erre a finom kis falatra.


Megpróbáltam közel azonos helyre dobni, mint ahonnét ez a potyka érkezett, hátha eltaláltam a helyüket.


A rövidebbik botra is felkerült két új, lében ázó kukorica, majd pár gombócot formálva etetésre szántam el magam. Úgy gondoltam, a hozzám közelebb eső, reggel már megetetett helyet nem adom fel. Így pár kisebb gombócot lőttem az etetésre, és vártam.


Jelen esetben a közelebbi etetés 50-55 m-re volt a parttól, míg a távolabbi bő 80-85 m-re. Ekkorra a szél már viharos erővel fújt. Nem lesz könnyű pontosan etetni csúzlival, de megoldható.


Kíváncsi voltam meglesz-e a hatása a ráetetésnek. Sokat variáltam, etettem, de egyszer csak szép rágörbítős kapást észleltem. Most a rövidebbik botomon. Csak felemeltem, bevágni ilyenkor nem szokásom, hisz a method módszer lényege, a rövid előkében, és az önakasztásban rejlik. Érződött, ahogy forgolódik a horgon a második pontyunk. Szépen járt fel s alá, de végül sikeresen megmerítésre került. Hasonló kondiban volt, mint az előző, jó 2,5-es, talán 3 kg-os volt.


Csontira a mai napon csak kárász és keszeg érkezett, bár számuk nem volt túl sok, de a méretük kárpótolt mindenért.


Gondolkodtam meddig maradjak, hisz a néha viharos erejű szélben már fájt a fülem. Épp úgy ültem, hogy mindig a fülembe süvített. Miközben én ilyeneken gondolkodtam, a pelettel csalizott botomat majdnem leemelte a tartóról valaki. Mire odanyúltam már ejtette vissza kicsit, így ráemeltem és akasztottam. Végre! Egy búcsú ponttyal küzdünk, bár éreztem talán a nap legkisebb pontya lesz. Hamar meg is adta magát a bő 1,5-es tükrös. Visszaengedtem majd készítettem még pár fotót a tóról.


Végül túljártam a rafinált pontyokon és megtaláltam azt a csali kombinációt, amivel sikerült három szép pontyot fogni, valamint szép keszegeket és kárászokat is. Azt javaslom, ha így jár valaki, mint én, akkor bizony akár napközben is új etetőt kell keverni. Egy tartalmasabb, változatosabb, akár ízvilágában is eltérőt a reggelihez képest és bizony a csalikat és csali variációkat is fel kell vonultatni, ha eredményesek akarunk lenni. Nálam ma az etetők jól vizsgáztak, a sikert a töprengés, variálás hozta meg. Mindenkit arra bíztatok, ha nem megy a hal, merjen változtatni, akár helyet, akár taktikát. Nagy a valószínűsége, hogy a halak meghálálják próbálkozásainkat.

Eredményes horgászatot kívánok!