Termékek

AdalékAromaBotBottartóDobozok, ládákCsalikKiegészítő, kellékErnyőEtetőanyagBojliFőtt magvakHaltartó, merítő, csalihálóPelletHorogMűcsaliÓlomOrsóRuházatSzemüvegekSzettTáska, botzsák, száktartóÚszóVersenyládaDVD-k, KönyvekVödör, dézsaZsinórBojlis kellékekFeeder / fenekezős horgászat kellékeiRablóhalas kellékekRakós botos horgászat kellékeiÚszós horgászat kellékei

2009. április 01.Ponty horgászata kavicsbánya tavakon

Hozzászólások (6 db)

Az álcázás nagymesterei!
A kavicsbánya tavakon nem egyszerű a horgászat, még a legfelkészültebb horgászokat is érhetik kudarcok, a halfogás bizony sokszor igencsak kérdéses. Több olyan hátráltató tényezővel is találkozhatunk, melynek a leküzdése komoly rutint, tapasztalatot és türelmet igényel.

Ponty horgászata kavicsbánya tavakon

Hatalmas, nem egy esetben 20-30 méteres vízmélységek, szinte függőleges irányú, meredek medertörések, hihetetlen mennyiségű borotvaéles kagylók, többnyire kristálytiszta víz, valamint az irdatlan méretű, többszáz hektárnyi vízfelületek mind-mind akadályként tornyosuhatnak a sikerre éhes horgászok előtt. És akkor még nem ejtettünk szót a sokat tapasztalt, öreg, óvatos pontyokról! Szinte minden trükköt be kell vetni, hogy nagy nehézségek árán horogra lehessen csábítani őket. Sokszor nem marad más választás, csak a tökéletes álcázás!
Nézzük át, hogy a kavicsbánya tavakon (esetünkben nagyméretű, legalább 100-150 hektár feletti vizeknél) milyen problémákkal, nehézségekkel kell szembenézni a horgászoknak, s ezekre vajon milyen megoldások léteznek.

Nagy vízmélységek

A kavicsbánya tavak nagy többségén a munkálatok során általában úszó kotrókkal termelték ki a kavicsot, s ennek köszönhetően akár 40-60 méter mély gödröket is kialakítottak.
Az ilyen mély vizeket messzire el kell kerülni, meghorgászásuk felesleges. Véleményem szerint 15-20 méternél mélyebben értelmetlen próbálkozni, minimális lehet csak az esélyünk a sikerre.
Az ideális vízmélység 3-8 méter közé tehető, a legtöbb kapásra ebben a mélységben számíthatunk. A helykeresés, jó hely megtalálása a nagyméretű kavicsbánya tavakon már fél siker.
Ehhez persze radarra mindenképpen szükség van. A radar segítségével megtalálhatjuk, sőt kifejezetten keressük a púpokat, kiemelkedéseket.
Ha a nagy mélységek közt már rálelünk egy legalább 5-6 méter mély vízzel rendelkező platóra, azt feltétlenül jelöljük meg.
Nem kell félni a partközeli helyektől sem, a parttól 10-15 méterre is, a parti töréseken is számíthatunk kapásra, főleg az éjszakák folyamán. Nagy jelentőséggel bírnak a szigetek is, azok oldalai, törései komoly haltartó helyeknek bizonyulhatnak.


Zsolti barátom első horgásztúrája igazán emlékezetessé sikeredett egy kavicsbánya tavon.
A gondosan, megfelelőképpen összeállított végszerelékének köszönhetően szinte számolatlanul fogta a szebbnél szebb pontyokat


Mederesések, törések

A legnagyobb jelentősége a kavicsbányákon történő horgászatok során a töréseknek van.
Horgászati szempontból páratlan lehetőségeket rejtenek az ilyen helyek. Az öreg, kapitális méretű pontyok már kissé kényelmesebbek, nem mindig „másszák" meg az előttük tornyosuló akadályokat, többnyire inkább megkerülik őket.
A nagyobb pontyok már igencsak óvatosak és csak ritkán mennek fel a púpok tetejére, inkább a sötét félhomályban, a mélységben, a törések oldalain tartózkodnak.
A törések oldalai egyben a pontyok fő táplálékának, a kagylónak is otthont adnak, a fő telephelyeik is itt alakulnak ki. A kagylók közé bedobott, leengedett csali nem sokáig marad érintetlen.


Ez a ponty is jól példázza, hogy milyen jó kondiban vannak a kagylóktól hemzsegő kavicsbányákban a pontyok. Szinte a túltápláltság jelei mutatkoznak a halakon, kivétel nélkül mind jó húsban vannak


Kagylók

A sikertelen fárasztások, szakítások döntő többsége a kagylók számlájára írható. Mármint abban az esetben, ha a törések tőlünk távolabbi oldalait horgásszuk meg.
Az ilyen esetekben a zsinór végigfekszik a törésoldalon, a kagylók közt, s ennek köszönhetően a szerelékünk komoly veszélynek van kitéve.
Kapáskor a meginduló hal a zsinórt végig a törésponton, a kagylók közt fogja húzni, egészen addig, amíg esetleg csónakkal fölé nem érünk.
Egy egyszerű monofil zsinór nem minden esetben bírja ki a törés és a kagylók által megkövetelt igénybevételt, könnyen zsinórszakadás lehet az akció vége.
Éppen ezért feltétlenül szükség van egy komolyabb előtét zsinórra, minimum 20-30 méteres hosszban.



Kitartás, szerencse és megfelelően összeállított felszerelés könnyen meghozhatja számunkra a várva várt 20 kilón felüli pontyot.


Persze a fárasztási élmények ismételt átélése érdekében engedjük vissza a kifogott pontyokat, hogy a későbbiekben is kellemes élményekkel szórakoztassanak bennünket.


A halakat a visszaengedésük előtt fertőtlenítsük le, de ne csak a horog ütötte sebeket, hanem esetleg a testükön található külszíni sérüléseket is.

Tiszta víz

A kavicsbánya tavak döntő többsége rendkívül tiszta vízzel rendelkezik, a látótávolság a víz alatt nem egy esetben 6-8 métert is elérheti.
Nemhiába lett a magyarországi búvársport kiemelten látogatott helyszíne például Ecséd vagy akár Gyékényes.
Az ilyen tiszta tavakban a halak lényegesen óvatosabbak, ezerszer is „megnézik", hogy milyen táplálékot vegyenek magukhoz.



A kavicsbánya tavakon számíthatunk nappal is kapásra, de az igazi horgászidő éjszaka következhet el.


Nappal inkább a kisebb pontyok érdeklődésére számíthatunk (bár ritkán, de előfordult már velem, hogy akasztottam a nappali órákban is komoly pontyokat).


A halak becsapására az egyetlen ésszerű magyarázat a szerelék finomítása lenne. Ez a lépés viszont egyenértékű lenne a folyamatos halvesztéssel, köszönhetően a kagylók jelenlétének.
Éppen ezért talán nem marad más lehetőség, mint a megfelelő mértékű álcázás.
Ha a végszerelékünket a mederviszonyokhoz igazítva „álcaruhával" öltöztetjük fel, akkor már egy lépéssel közelebb kerülhetünk a várva-várt sikerhez.



Íme az álcázás nagymesterei! Tisztított kvarchomokkal bevont ólom, fluorocarbon előkezsinór valamint álcamintás szövésű ólombetétes előtét zsinór.
Ezek együttes használata, szinte láthatatlanná teheti a végszerelékünket.

A mai modern, rohanó világban félelmetesen fejlődünk technikailag, s ez alól a horgászat sem maradhat ki.
A fluorocarbon zsinórok megjelenésével ismét egy olyan fegyvert kaptunk kézhez, mely jelentősen növelheti a fogási esélyeinket.
Ezek a zsinórok a vízben szinte láthatatlanná válnak. Míg az átlagos monofil zsinórok törésmutatója a vízben 1,53 és 1,62 közé esik, addig a fluorocarbon monofil zsinóroknál ez az érték csupán 1,42.
Ez pedig csak 0,09-dal különbözik a vízétől! Ezért válnak a fluorocarbon zsinórok a vízben szinte láthatatlanná!


Az ólombetétes előtétzsinórnak tulajdonképpen kettős szerepe is lehet a horgászataink során.
A kagylóktól hemzsegő tavakban a kapások után talán a legnagyobb igénybevételnek az ólomtól számított 60-80 centis zsinórrész van kitéve.
Az ólombetétes előtétzsinór viszont tökéletesen véd a kagylóktól, ellenáll szinte minden komoly támadásnak. Melegen ajánlott legalább egy fél méterest darabot felkötni belőle, közvetlenül az ólom elé.
Ezeknek az előtét zsinóroknak a másik nagy jelentőségük az álcamintás szövésükben rejlik. Ez a szövés segíti abban, hogy feltűnés nélkül az aljzat hátterébe olvadjon.
Így a szinte láthatatlan fluorocarbon előkezsinór mellett egy újabb tökéletes álcázási képességgel rendelkező segédeszközt kaptunk kézhez.


A megtévesztés, a tökéletes álcázás mestere ez a tisztított kvarchomokkal bevont ólom!
És amellett, hogy szinte észrevehetetlen a vízben, még környezetbarát is!
Ugyanis a tisztított kvarchomok egy színtelen, szagtalan, íztelen műgyantával lett rögzítve az ólmon, a ragasztás után üvegkeményre köt, rövid időn belül. Ólomszennyezés éppen ezért kizárt, tehát egyenértékű a kvarchomokkal bevont ólom a szinterezett ólmokkal.
A halaknak sem riasztó, mivel homokkal nap mint nap találkoznak a vándorlásaik, táplálékkereső körútjaik során.


A hiedelmekkel ellentétben az előkezsinór kevesebb veszélynek van kitéve a kagylós vizeken, mint a főzsinór.
Ugyanis kapás után a hal elemeli a fejét a fenéktől, a horoggal és előkével együtt, tehát a „nagy rohanása" közben az előkét távol tartja a veszedelmes kagylóktól.
Éppen ezért nyugodtan köthetjük az előkénket fluorocarbon monofil zsinórból. A biztonság kedvéért az előke hossza azért ne haladja meg a 15 cm-t.


Az álcázós végszerelék összeállításának első lépésében a tisztított kvarchomokkal bevont ólom forgójába hurkoljuk bele a Kryston ólombetétes előtétzsinórt, mely legalább 60-80 cm hosszú legyen.
Bár veszélynek nem csak ez a távolság van kitéve.


Miután rögzítettük az ólombetétes előtétzsinórt az ólmon, húzzunk fel egy szilikoncsövet, mely véd a gubancolódástól, majd egy gumigyöngyöt ütközőnek, aztán az előkénket, majd végezetül még egy gumigyöngyöt ütköztetésnek.
Az így kézhez kapott szerelék megfelelő mértékben álcázva van ahhoz, hogy felkészülten várja az etetésre érkező óvatosabb pontyokat.


Az újgenerációs Kryston Quick Silver előkezsinór olyan külső műanyag réteggel lett ellátva, mely nem csak védi a kagylóktól a szereléket, hanem szinte elcsúszik, átsiklik az éles kagylóhéjakon.
Zsinórról még olyat nem állítottam, hogy 100%-ig kagylóálló, de ez a Kryston Quick Silver már döngeti ezt a kaput, nagyon közel áll ehhez az értékhez.
Nekem még kagyló ezt a zsinórt nem vágta el.

Ladányi Tamás



Kapcsolódó anyagok


Kapcsolódó Termékek


Hozzászólok



Hozzászólások

2 oldal, 6 összesen, 1-5 ««  «  1 2  »  »»

2009.04.04. 21:21 Pecás Lali

Akkor is egy kucsmorgó pitiző alak ez abojliking,aki elfelejtette ki volt a "Jótevője".Ha nem nyúltak volna a hóna alá, még mindig a nagykerekben számolgatná a rágógumikat,az üvegbotjaira akasztgatva.

2009.04.04. 20:47

A módszerek tekintetében valóban nagy tudású a Ladányi Tamás. De Pecás Lali elültette bennem a kételyt, ezért utánna néztem a cikkeinek, hogy az aroma és molekula kérdésben mennyire jártas a szerzőnk. Sajnos sokszor pont ebben a lényegi kérdésben nem tudott fölmutatni átütő sikert. Úgy látom jórészt gyári termékeket használ (amit a szponzoroktól szerez). A feleségemnek megmutattam néhány angol nyelvű cikket a bojli adalékokról egy pillanat alatt kielemezte a hatásmehanizmusát és receptor kötődését stb. /gyógyszerész/. Bár akit a bojli készítés témában sztárolnak /Christian Schlott/ cikkeiben a molekulákról néha tárgyi tévedéseket is publikál...

2009.04.04. 20:26 Pecás Lali

Nyalni tudnj kell!!!!!!!!

2009.04.04. 10:26

ha fele annyit elértetek volna már és fele annyit konyítanátok a horgászathoz mint akiről beszéltek....
okosok....

2009.04.02. 20:56 Pecás Lali

Az idén aháromfai Challaenge Wekk-n is megmutatta a "BOJLI KING" from HUNGARY!!!!!!!!!!

2 oldal, 6 összesen, 1-5 ««  «  1 2  »  »»

Kapcsolódó írások


További írások


Hírarchívum


Lap tetejére
«« Vissza az előző oldalra
Magazin Online TV