2011. december 30.Mindenszentek a Templom tavon

Egy ilyen alkalmat ragadtam meg mindenszentek napján is, mikor ellátogattam a Folyás községben található Templom tóra. A majdnem háromhektáros víz nevét a partján álló templomromról kapta, mely rendkívüli hangulattal lengi körbe az egész horgászatunkat. Amellett, hogy a tó gazdájával jó kapcsolatot ápolok, azért szeretek ide járni, mert kimondottan szép és kulturált a környezet, emellett bőséges fogás várja az ide látogató horgászokat. Az elmúlt évek során sikerült kiismernem a vizet. Ennek tudatában a mélyebb részt kerestem fel. Célom egy jó pickeres dévérhorgászat volt. A tó rendkívül nagy keszegállománnyal rendelkezik, amelyek átlagos egyedsúlya 40-50 dekagramm, de nem ritkák a kiló fölötti példányok sem. Ehhez mérten készítettem el az etetőanyagomat.

Templom tavi keverékem

• 2 kg Hidegvízi Dévér Special
• 1 kg Hidegvízi keszeg
• 1 flakon mézes Aktivátor
• ½  flakon Édeskukorica aroma    
• 1 kilónyi sötét lösz
• 1 liter csontkukac
• 0,2 liter etetőszúnyog

Célom a dévérek mellett a kisebb testű pontyok megfogása volt, ezért a Dévér Special aroma helyett egy Mézes Aktivátort kevertem, melynek édességét tovább fokoztam az Édeskukorica aromával. A Hidegvízi Dévér Special és az olcsóbb kategóriájú Hidegvízi Keszeg etetőanyagok 2:1 arányú keveréke nekem igen jól működik a lehűlt vizekben. Az egy kilónyi földet nem külön használtam, hanem az etetőanyagba kevertem.


Talán feltűnhet az olvasóknak, hogy csak 2 deciliter etetőszúnyogot használtam, azt is csak az alapozó etetésre, ennek oka a tóban élő rengeteg babérlevél nagyságú keszegnépség. Az apró szúnyog garantáltan ott tartaná őket, aminek a szellemkapások tömkelege lenne az eredménye. Ilyenkor érdemes olyan élő anyagot alkalmazni, amelyek már kinőttek az ilyen méretű halak szája alól, ez lehet a csontkukac, a báb, de akár a giliszta is. Ezek meg fogják várni az oda érkező nagyobb halakat. Ezt az elgondolást követve, egy liternyi csontkukacot használtam fel a horgászat során.


A felszerelés


A horgászatra két 3 méteres picker botot választottam, a hozzá illő orsókkal, melynek dobjára a megszokott Tubertini Special English süllyedő zsinór került 0,20-as méretben. Felfűztem egy rövidre vágott gubancgátló csövet, erre pedig a Maros Mix műanyag 20 grammos kosarát kapcsoltam. Az előkezsinórom 0,14-es Dragon 45 centiméteres hosszban, amelyre egy Tubertini Serie 2-es típusú horog került 12-es méretben. Az olyan vizeken, ahol sok a darabosabb keszeg és vannak sűrűn pontyok is, ne finomkodjunk az előke kiválasztása során. A vékonyabb zsinór hamarabb elszakad, a kis horog pedig könnyebben kipattan a hal szájából, inkább legyen valamivel kevesebb kapásunk, de azt mindet nagy biztonsággal tereljük a szákba. A sok rontás és halvesztés csak azt eredményezi, hogy idegesek leszünk, ami még több hibához vezet. Ha mindez egy versenyen történik velünk, akkor jó eséllyel az a futam el is úszott.


Az alapozó etetetésnek csak hét kisebb gombócnyi mennyiséget dobtam be. Ebbe az alapba raktam bele az összes aprószúnyogot és kevéske csontit. Mindezt egy külön erre a célra fenntartott etetőbottal, egy Tubertini Goliath feederrel oldottam meg, ez a horgászbot nem csak a nagyon távoli pontyhorgászatnál, de a súlyos etetőgombócok bedobásánál is kiválóan helyt áll. Nem kell félnünk attól, hogy eltörik. Úgy terveztem, hogy az egyik bottal pontosan horgászom közvetlenül az etetésre, a másikkal pedig körbehorgászom azt. Ezt kiakasztott zsinórklipsszel úgy lehet megoldani, hogy a kereső botot pár méterrel hosszabbra húzom, viszont a zsinórt a pontos horgászat távolságánál megjelölöm egy zsinórjelölő filccel. Ezzel a bottal tudok túlhorgászni az etetésen, de akár dobhatok közelebb is, mindenesetre a jelölésnek köszönhetően mindig tudni fogom, hol járok. Ez a trükk az óvatosabb halak horgászatakor, mint például a kárász, rendkívül jól működik, mert a félénksége miatt mindig az etetés szélein tartózkodik.


Az alapozó etetés után körülbelül 20 perc múlva megérkeztek az első halak az etetésre, melyet a spicc apró rezzenései árultak el. Pár perc múlva finom maszatolós kapással kezdetét vette a halfogás. Meglepő, hogy ilyen hamar kapásom volt. Ahogy ezen merengtem, a másik boton is érdeklődtek. Előbb kisebb vörösszárnyú keszegek és karikák jelentkeztek, de egy óra elteltével megjelentek a fél kiló körüli szép dévérek is. Egy folyamatos intenzív peca vette kezdetét. Mikor úgy éreztem, hogy lanyhulnak a kapások 3-4 kosárral felfrissítettem az etetést, ezt a halak ismét sűrű kapásokkal hálálták meg.


Körülbelül négy-öt óra intenzív horgászat elteltével, ismét elcsendesedett az etetés, amely a frissítő dobások ellenére sem akart újra beindulni. Ekkor már sejtettem, hogy megérkeztek a pontyok. A kereső botot tisztán 4-5 szem csontival csaliztam, melyet Maros Mix mézes dipbe mártottam. Ez a variáció általában kedvelt a pontyok körében. Most sem kellett csalódnom, hisz negyed óra sem telt el és megérkezett késő őszi pontyom egyike. Rövid fárasztás közepette könnyen megadta magát, a hideg víznek köszönhetően lelassulnak a halak. Nemsokára egy jóval méreten aluli testvére követte. Ezek után már nem volt jelentkező, s mivel bőven volt élményem, ezért úgy gondoltam, most kell abbahagynom.


Érdekes tapasztalat volt, a keszegekre egyébként is jellemző nagyon finom kapás, amely a hideg víznél csak még gyengébbé válik. Ilyenkor rendkívül fontos a zsinór jó süllyesztése és megfeszítése, hisz a nem megfelelően lesüllyedt zsinórnak hasa van, amelyből adódóan, egyszerűen nem érzékeljük a finom kapást. Bizonyára mindenki találkozott már azzal a jelenséggel, hogy oldalszél, vagy áramlás következtében akkora hasa lesz zsinórunknak, hogy a horgász egy-két percig csak a zsinór megfeszítésével küszködik, kisebb-nagyobb sikerrel. Aztán később kitekerve a szereléket láthatjuk, hogy horgot rendesen lekopasztották a halak. Ekkor jövünk rá, hogy mégsem volt megfelelő kontaktus botunk spicce és a horog között.  A jó süllyesztéshez bizony megfelelő zsinór is kell.

Egy apró trükk: ha úgy érezzük, hogy zsinórunkra sok kosz rakódott, kitekeréskor egy nedves törlőkendőn keresztül csévéljük vissza zsinórunkat, de akár egy vizes papír zsebkendő is megteszi

A Tubertini-Maros Mix feeder csapat tagjai és én is a Tubertini Special English zsinórt használjuk legtöbbször. Mindenképpen ajánlom, hogy a megfelelő zsinór vásárlásakor, ha lehet ne spóroljunk, mert így sok bosszúságtól óvhatja meg magát a horgász. Az, hogy horgászat egyik legfontosabb mozzanata, a kapást villámgyors bevágás kövesse, csak ilyen módon teljesülhet.

Ez a késő őszi, hideg horgásznap is bebizonyította, hogy a finom felszereléssel kifogott néhány termetes keszeg és kis ponty is, akkora élményt jelent, mint a nyáridőben erős method szereléssel fogott nagytestű halak. Ne fosszuk meg magunkat ezektől a hideg napok okozta sikerektől, hisz a jégpáncélba burkolózott vizek tavaszig nem engedik ily módon vallatni magukat.