Ranglista - Nagy András

Ranglista helyezés: 23. hely

Nagy András a legifjabb Magyar Bajnokok egyike, ha nem a legfiatalabb. Próbáltam utána nézni, de ilyen irányú információkat sehol nem találtam.
Mindenesetre nem sok bajnoka lehet a hazai versenyhorgászatnak, aki huszonkettő évesen, csapat Európa Bajnokként állhatott az OB dobogójának legmagasabb fokára!
Már ez elég indok ahhoz, hogy jobban megismerhessük a kiváló versenyzőt.


Korodból és eredményeidből kiindulva biztos, hogy nagyon korán kezdted a horgászatot.

Gyerekkoromban a vízpart, és persze a horgászat nagy szerepet játszott. Sokat jártunk a családdal, illetve a gyerekkori barátokkal vízpartra, és amikor csak tehettem, vittem magammal egy horgászbotot is. 5-6 éves korom óta járhatok rendszeresen horgászni.

Nagyon hamar versenyhorgász lett belőled.

A lehetőség adott volt a horgászatra, hiszen édesapám is gyerekkora óta horgászik.
Gyerekkoromban, amikor csak lehetett mindig elkísértem a horgászatokra, amit nagyon élveztem akkoriban. Igaz nem volt versenyhorgász édesapám, de a finomszerelékes horgászat híve volt, így én is azokkal ismerkedtem meg először. Ez megalapozta a halakhoz és a horgászathoz való viszonyomat. Sokat tanultam tőle a horgászat alapjairól, és azt hiszem még most is tud olyan tanácsokkal szolgálni, amik jól jönnek a versenyeken. Jelenleg is Ő a segítőm, háttéremberem a versenyeken, ami nagyon jó, mert félszavakból is megértjük egymást. Mondjuk néha egy kicsit sokat izgul, de hát így van ez…



A szerető szülők már csak ilyenek.

Szerencsésnek mondhatom magam, hogy ilyen családom van, aki mindenben támogat. Nemcsak a horgászat, hanem az élet minden területén nagy támogatást kapok Tőlük.
Mindig is engedték, hogy azzal foglalkozzak, amiben megtalálom az örömömet. Szerencsére a horgászattal nemcsak azt csinálhatom amit nagyon szeretek, de egy-két sikert is elértem már, aminek Ők is nagyon örülnek.


Emlékezetes az első versenyed?

Az első versenyemen 12 évesen indultam. Ez egy megyei gyerek bajnokság volt. Szerettem volna versenyezni már korábban is, csak az valahogy nem sikerült. Ezen a versenyen végül is 3. helyen végeztem, amit akkor nagy sikernek éltem meg, hiszen ez volt az első trófeám, amit horgászversenyen nyertem. Ráadásul az első versenyemen. Onnantól kezdve beleszerettem a versenyzésbe, abba a hangulatba, amit a versenyek alatt tapasztaltam.

Mi volt az, ami akkor gyermekként a legjobban tetszett?

Gyerekként nem is annyira a versenyzés fogott meg elsőre, hanem a finomszerelékes horgászat. Persze ebből egyenesen következik a versenyhorgászat felé való kacsintgatás. A versenyhorgászattal kapcsolatos első élményem az 1997-es velencei-tavi Világbajnokság, ami egy nagyon nagy élmény volt. Addig nem láttam annyi horgászt egyszerre, olyan felszereléssel, olyan jól horgászni. Talán akkor fordult meg a fejemben először az, hogy szeretnék versenyezni. Aztán jött a már említett megyei gyerek verseny, és azt hiszem ott megfertőzött a versenyhorgászat. Ami aztán végképp eloszlatott minden kétséget azzal kapcsolatban, hogy a versenyhorgászattal kell foglalkoznom, az a 2002-es U20-as Országos Bajnokság volt. Ez volt az első országos versenyem. Nem akartam elindulni, mert az a horgásztudás, amivel az akkor, abban a korcsoportban indulók rendelkeztek, nagyon távolinak tűnt nekem 14 évesen. Ott horgásztak többek között a Csillag testvérek, Szűcs Balázs, Buczkó Krisztián, Várszegi Balázs, Timár Szabolcs, Grósz Jani és még sorolhatnám. Aztán végül is a 10. helyen végezve bejutottam a válogatott keretbe.



Az eredmények ezután sem maradtak el.

Eredményeim nagy részét utánpótlás kategóriában értem el. Kétszer sikerült az U22-es országos bajnokságban 3. helyen végeznem. Az utánpótlás válogatottal voltam 5 Világbajnokságon, ahol szereztünk egy 5. helyet, két 4. helyet, egy bronz – illetve egy ezüstérmet.
Az idei Európa Bajnokságon aranyérmet szerző felnőtt válogatottnak is a tagja voltam. Igaz, ott nem jutottam szóhoz, hiszen a három 1-est és két 2-est horgászó csapatból nincs az az ember, aki lecserélne valakit is. Az eddigi versenyzői pályafutásom legnagyobb sikere az idei felnőtt Magyar Bajnoki cím, amit még mindig nehezen tudok elhinni.


Az EB nagy történés lehetett az életedben.

Azokban a napokban töltöttem be a 22. életévemet, tehát egy nagyon szép születésnapi ajándéknak is fel lehetett fogni. Nemcsak a későbbi eredményt, hanem azt, hogy egyáltalán ott lehettem. Nagyon jól éreztem magam egész héten a csapattal. Könnyű volt beilleszkedni a társaságba, hiszen mindenkit ismertem már a hazai versenyekről és azt hiszem mindenkivel jó a viszonyom. Sok dolgot lehetett tanulni az EB-n is, mint minden más versenyen, de azért ez mégiscsak egy Európa Bajnokság! Nagyon sok élménnyel, tapasztalattal és nem utolsó sorban egy aranyéremmel gazdagodtam az alatt az egy hét alatt.


A sok kedves érem között van legkedvesebb?

Mindenképp ide tartozik a 2005-ös világbajnoki bronzérem, amit az utánpótlás válogatottal Szerbiában szereztünk. Ehhez az éremhez sok emlékem fűződik, nemcsak azért mert az első érmem volt világversenyről. A 2007-es VB ezüstérem, ahol nagyon közel voltam egy egyéni elsőséghez is, de végül is 5. helyen végeztem egyéniben. Ide sorolnám az EB aranyat is, hiszen eljutottam odáig, hogy ott legyek, még ha nem is horgásztam a versenyen. És a felnőtt bajnoki cím. Ez egy olyan dolog, amit még álmodni sem mertem volna. Igaz, hogy ebben a bajnoki címben nem csak egyedül azén munkám van benne. Ezennel itt szeretnék is köszönetet mondani Magyar Szilárdnak és Timár Gábornak, hogy a versenyzéshez elengedhetetlen csúcsminőségű felszereléssel, etetőanyaggal szponzorálnak engem, illetve a Sensas csapatot, és hogy rengeteget segítettek a versenyzői pályafutásom kezdete óta. Valamint a Sensas csapat tagjainak is szeretném megköszönni, hogy egész héten úgy tudtunk együtt dolgozni, mint egy csapat. Annak ellenére, hogy ez egy egyéni verseny volt. Úgy gondolom, hogy az én bajnoki címem kulcsa az volt, hogy együttműködve, csapatként horgászva segítettük egymást az edzéseken. Azt hiszem ez meg is látszik mind a négyünk eredményén, hiszen Várszegi Balázs, Kaló Zoltán, Csőregi Balázs és jómagam is a válogatott keret tagjai vagyunk, sőt Csőregi Balázzsal még a dobogóra is fel tudtunk állni. Sokat horgásztunk egymással korábban is, aminek az az eredménye, hogy teljesen őszintén meg tudjuk osztani egymással azokat az információkat az adott vízről, amik segíthetnek a másiknak egy jobb eredmény elérésében.



Térjünk vissza az idei OB-ra.
Mit tudtál horgászat előtt a vízről, milyen elképzeléssel érkeztél a tréningekre?

A vízről a verseny előtt aránylag sok információt kaptunk. Viszont mégsem alakult ki bennünk, egy határozott elképzelés, ugyanis ezek az információt nagy része ellent mondott egymásnak. Kaptunk olyan információt, hogy nagyon sok a törpeharcsa, az lesz a fő hal. Volt, aki azt mondta, hogy törpe nem sok van főleg pontyot kell majd fogni, mert az evezőspálya rekonstrukciója miatt leengedett Maty-érben nem maradt sok törpeharcsa. Csak az a hal van benne, amit beletelepítettek. Az pedig ponty. Volt, aki szintén ezt mondta, azzal a különbséggel, hogy ezek a pontyok 1,5 és 4 kg közöttiek, - tehát kifejezetten nagynak mondhatók verseny körülmények között – de akadnak nagyobbak is. Szóval ennyi fajta információból nehéz konkrét elképzeléssel nekivágni az egy hétnek,ezért amennyire lehetett megpróbáltunk mindenféle horgászatra felkészülni.





- Mit mutattak a tréningek?

A Maros-Mix Mahor Kupát tekinthetjük az első edzésnapnak. Igaz itt még nem mutatta a pálya a végleges, döntőn tapasztalt arcát. Ez betudható a sok versenyzőnek, ( 149 fő ) akik egy nagyon hosszú szakaszt etettek meg, így eloszlott a hal. Viszont a verseny utáni vasárnap már szinte mindenki megközelítette, vagy túlszárnyalta a 10 kg-os fogást. Ez bizakodással töltött el nemcsak bennünket, hanem a többi versenyzőt is, hogy a tavalyi döntőhöz hasonlóan egy halban gazdag verseny előtt állunk. Az első edzésnapokon főleg a kisebb pontyok, illetve a törpeharcsa dominált. Aztán kedden megjelent olyan mennyiségű kárász is a pályán, hogy már számolni kellett velük is. Ez főleg az edzések utolsó órájára volt igaz. Az edzések alkalmával szerencsére aránylag hamar, már hétfőn rátaláltunk arra az összeállításra, ami jónak látszódott, így már csak finomítani kellett azt a csütörtöki első fordulóig.




- Miből állt az a néhány finomítás?


A tréningek alatt a már célkeresztben lévő etetőanyag összeállításon és csali limit kihasználáson alakítgattunk. De mivel hamar sikerült megtalálni a helyes módszert, és csalit, nem nagyon kellett számottevő változásokon gondolkodni. A szerelék összeállításán változtattunk leginkább, ami a gumizásban, illetve a zsinór és a horog méretében mutatkozott meg. Azért volt erre szükség, mert egyre több hal érkezett a pályára a folyamatos etetés hatására. Ezek főleg kisebb, 40-70 dkg körüli pontyok, illetve 15-25 dkg körüli kárászokból állt, a már eleve ott lévő törpeharcsa mellett, amik átlagban 6-7 dkg súlyúak voltak. Ez azt jelentette, hogy nemcsak súlyban lesznek tekintélyes fogások, de a nagy súlyhoz darabszámban is sokat kell fogni. Emiatt egy aránylag agresszív horgászatra készültünk.




- Mi lett a tréningek eredménye (szerelés és annak méretei, etetőanyag, csali)?

A tréningek eredménye az lett, hogy mind a négyen egy egészséges önbizalommal vártuk a versenyt. Az edzések alapján összeállított szerelékem a következő volt.

Főzsinór: 16-os Sensas FEELING Competition
Úszó: Sensas Luis 1 g 1.5 g
Perfect Champion vékony csőantennával 2 g (mert ez eredetileg üvegszál antennás)
Perfect Power Carp 3 g


Ólmozás: 1; 1,5 g-os úszónál N° 7-es jelzőólom, felette 20 cm-re a többi ólom
2; 3 g-os úszónál N° 6 ill. N° 5-ös jelzőólom, a többi 20 cm-re


Előkezsinór: 14-es Sensas FELING Competition (28 cm)
Ebből az 1; 1,5; 2 grammos úszókon 15, a 3 grammos úszón az egész le volt fektetve.

Horog: Kamasan B560 12-es méretben
Drennan Fine Maggot 10-es méretben

Amikor az áramlás fokozódott, akkor használtuk a nagyobb ( 2-3 g ) úszókat, amikor kisebb, volt a vízmozgás, vagy az utolsó órában a kárászt szerettük volna fogni, akkor a kisebb úszókat használtuk. Az időjárás más változása nem volt számottevő hatással a horgásztechnikára, csak a halösszetételre, és a halak kapókedvét befolyásolta valamelyest.

Etetőanyag: 3kg Timár Mix Super Bream
1 kg Super Carp
5 doboz csemegekukorica
2,5 liter csonti





- Hogyan működött az összeállított szerelék a versenyen?


A verseny álomszerűen indult, hiszen mind a négyen az első három helyen végeztünk (1,2,2,3) szektorunkban az első fordulóban. Mindannyian javítottunk a középdöntőben elért helyezésünkön. Ez tehát megalapozta az egész versenyre az önbizalmunkat, illetve a bizalmat a szerelésben és az etetőanyagban egyaránt. Szerencsére kitartott ez a verseny végéig, így sikerült egy nagyon szép eredményt elérni.




- Egy ilyen sikeres versenyen kell menetközben változtatni valamit?


Mivel a verseny folyamán tökéletesen működött minden egyes alkotóeleme a taktikánknak, illetve a horgászatunknak, nem lett volna értelme bármin is változtatni. Azért néha egy kicsit el kellett tolni az etetés ütemét és arányát annak megfelelően, hogy milyen hal tartózkodott főként az etetésen, vagy, hogy a verseny mely szakaszában jártunk.

Gazdag pályafutásnak ígérkezik a tied, szép eredményekben reménykedhetsz.

Egyéniben szeretnék minél többször helyet biztosítani magamnak a válogatott keretben, és egyre több nemzetközi versenyen megméretni magam. Csapatban pedig a Klubcsapatok Országos Bajnokságán szeretnék tovább fejlődni csapatommal a Sensas Team-mel és még fényesebb érmeket szerezni az idei bronz mellé.

Molnár Zoltán